Kugler József:

Berényiek voltak, berényiek lettek..

A 2. világháború utáni migrációs változások (németek kitelepítése, magyar-csehszlovák lakosságcsere) emlékezete

Szerkesztői előszó

A második világháborút követő nagyhatalmi egyezkedések nyomán megkötött nemzetközi szerződések alaposan „felforgatták" Kelet-Közép-Európa népeinek mindennapjait, többek között az alföldi kisváros, Mezőberény életét is. A településről több mint 900 német származású távozott kényszerűségből, részben a Vörös Hadsereg elől menekülve, részben pedig kitelepítettként, elűzöttként Németországba, döntő többségük a nyugati szövetségesek által megszállt övezetbe. Ugyancsak a háborút követő években több mint 1100 mezőberényi szlovák "élt" az akkori Csehszlovákiába történő átköltözés lehetőségével. A Felvidékről elűzöttek közül 200 család (mintegy 800 fő) vált berényivé. Az említett népességmozgások jelentős mértékben átformálták a kisváros lakosságának etnikai és vallási összetételét, mint azt a bevezető tanulmányban is láthatjuk.

A történészek által közreadott tanulmányok, könyvek mellett elengedhetetlennek tartottuk annak feltárását, bemutatását is, hogy az egyének miként élték meg ezeket az eseményeket, és hogyan emlékeznek vissza több évtized távlatából a velük történtekre. Az interjúk során az összes érintett csoport képviselőit megszólaltattuk. A beszélgetések rávilágítanak arra a tényre, hogy a háború utáni önös nagyhatalmi döntések milyen további, akár máig is élő sebeket okoztak az érintettekben. Az ok-okozati összefüggések megismertetése az utókorral éppen e döntések embertelensége és azok végrehajtásának módja, valamint napjainkig tovább élő hatása miatt fontos feladat. Ezt a célt szolgálták a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 2014–2015-ös tanévében szervezett rendhagyó történelemórái. Az érettségire készülő diákok bepillantást nyerhettek legújabbkori történelmünk tankönyvek által alig érintett fejezeteibe és azok helytörténeti vonatkozásaiba, egyebek mellett a könyvünkben felidézett eseményekbe. Az olvasó elé tárt élettörténetek ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy sommásan megítélni – akármelyik távozó vagy érkező csoport résztvevőit – a migrációs folyamatban való részvételért vagy éppen az abból való kimaradásért, nem szerencsés. Hiszen az interjúkból is jól érzékelhető, hogy ahány ember, ahány család, annyiféle mozgatórugó, sors rajzolódik elénk a menni vagy maradni – akár kényszerű, akár önkéntes – elhatározás kérdésével kapcsolatban.

A szerző egy jóval részletesebb, átfogóbb monográfiát szeretett volna az olvasó kezébe adni. Egyebek mellett további élettörténetek bemutatását és az érintettek névsorának teljes közlését, valamint további korabeli dokumentumok közreadását is tervezte. Betegsége azonban megakadályozta tervei végrehajtásában. Úgy véljük azonban, hogy e rövidített változat közreadása is hasznos lehet, mivel a fentebb megfogalmazott célokat szolgálja.

A szerző kérésére szerkesztőként utólag kapcsolódtam a tanulmány készítésének munkájába. A felkérésnek szívesen tettem eleget, nemcsak a felkérő személye, hanem helytörténeti érdeklődésem, illetve a téma családi vonatkozásai is a munka elvégzésére ösztönöztek. Feladataim közé tartozott két szlovákiai interjú elkészítése is, melyet – mint az egész munkában való részvételt – örömmel vállaltam.

 

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a tanulmány közreadásában bármilyen módon segítettek, így könyvünk lektorának, az idegen nyelvű összefoglalók fordítóinak, a fényképmelléklet készítőinek, a nyomdai előkészítés munkáit elvégzőknek.

Mezőberény, 2015. 07. 08.                                                                                                                                               Körösi Mihály