Huszáraink

(az 1. háborúban)

A magyar huszár A magyar lovaskatona ezer évének története, Reé László, Budapest

1. Beinschrodt Ádám: kisbirtokos – tizedes, 1893. Mb. Bevonult 1914.augusztus 25-én a 16. k. h. e-hez Debrecenbe. 1916. augusztus 2-án, mint e.ü. járőrparancsnok került a tábori ezredhez az orosz hadszíntérre. 1916 novemberében megbetegedett. 1918 januárjában a román hadszíntérre vitték, ahol újra megbetegedett. 1918 augusztusában, mint mezőgazdát felmentették. Testvérbátyja: Beinschrodt András, mint 4-es honvéd 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Apósa Stibár (Stibán?) Mihály, mint trén szolgált a világháborúban. (2.k/3.)

2. Berg Mihály: községi téglagyári alkalmazott – szakaszvezető 1887. Mb. 1908 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 16. k. h. ezredhez Radkersburgba. Leszerelt 1911. októberben, mint szakaszvezető. 1914. július 27-én Debrecenbe vonult be a pótkerethez, ahol mint újonckiképző altiszt teljesített szolgálatot. 1915.augusztus 9-én az orosz harctérre irányították. Kolkinál esett át a tűzkeresztségen, majd részt vett a további harcokban. 1916. július végén megbetegedett. 1917. júniusban másodszor is az orosz frontra vitték, ahol ezúttal az orosz fegyverszünetig küzdött. Kitüntetései: Br, K.cs.k. és 1908. évi jub.ker. – Apósa Gut Ádám, mint trén vett részt a világháborúban s az ott szerzett betegségben 1921-ben elhunyt. (2.k/4.)

3. Binder József: gazdálkodó. Mb. 1887. 1908 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 16. k. h. e-hez Grácba. Leszerelt 1911 októberében. 1914. július 27-én vonult be Debrecenbe ezredének pótkeretéhez. 1915. októberben kikerült az orosz hadszíntérre. Kolkinál esett át a tűzkeresztségen, majd részt vett csapattestének további harcaiban az orosz fegyverszünetig. Ezután Ukrajnában rendfenntartó szolgálatot teljesített. 40 hónapi szolgálat után Odesszában érte az összeomlás. Kitüntetései: Br, K. cs. k., és 1912-13 m.ker. Feleségének testvérei: Hajbach József és Hajbach György, mint 101-es k. gyalogosok hősi halált haltak.(2.k/5)

4. Bokor János: gazdálkodó. 1888. Mb. Tényleges katonai szolgálatra 1908 októberében vonult be 1. k. h. e-hez Bécsbe. Leszerelt 1912 októberében. A világháború kitörésekor Nagyváradra vonult be. Onnan az első menettel kikerült az orosz hadtérre. Kraszniknál esett át a tűzkeresztségen, majd 11 hónapon keresztül részt vett csapattestének orosz-lengyelországi, kárpáti és galíciai harcaiban. 1915 júliusában megbetegedett. 1917 augusztusában a 46. gyalog hadosztályhoz lovasságként beosztottat az olasz hadszíntérre, Vittório vidékére vezényelték. 25 hónapi frontszolgálat után az összeomlás az olasz harctéren érte. Kitüntetései: Br, K. cs. k, és 1912-13. m.ker. (2.k/5.)

5. Csók Lajos: gazdálkodó. 1887. Mb. 1908 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 16. k. h. e-hez Radkersburgba. Leszerelt 1911 októberében. A háború kitörésekor Szerajevóba vonult be a vonatcsapathoz. Onnan a 20. gy. e. ütközetvonatához vezényelték és a szerb harctérre vitték, ahol végigharcolta az első szerbiai hadjáratot. 1915 májusában az olasz harctérre került, Karintiába. 1916 augusztusától pedig a román hadjáratban vett részt 1917. február végéig. Ezután Szerbiában karhatalmi szolgálatot teljesített. Az összeomlás Szerajevóban érte. Kitüntetései: K. cs. k, és 1912-13 m. ker. (2.k/8.)

6. Dombi András: kisbirtokos. 1888. Mb. 1909. októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. k. h .e-hez, Bécsbe. Leszerelt 1912 októberében. 1914. július 27-én Nagyváradra vonult be a pótkerethez. Az első menettel kikerült az orosz harctérre. Kraszniknál esett át a tűzkeresztségen, majd az orosz fegyverszünetig megszakítás nélkül részt vett csapattestének galíciai, orosz-lenygyelországi, wolhyniai és bukovinai harcaiban. 1917 őszén az olasz hadszíntérre vitték, ahol a monte-grappai, piavei és egyéb csatákat harcolta végig 1918. októberig. Kitüntetései: Br, K. cs. k, 1912-13- m. ker., lovas és lövész jelvény. (2.k/10.)

7. Eiler Ádám: kisbirtokos. 1897. Mb. Bevonult 1915. október 1-éna 16. k. h. e-hez Debrecenbe. Kiképzés után elvégezte a hídász-tanfolyamot, majd 1917 februárjában kikerült az orosz harctérre. Kolomea vidékén esett át a tűzkeresztségen, majd részt vett csapattestének további harcaiban az orosz fegyverszünetig. Ezután Ukrajnába került rendfenntartó szolgálatra. Húsz hónapi frontszolgálat után Odesszában érte az összeomlás. Kitüntetései: K. cs. k. (2.k/10.)

8. Fehér (Fendt) József: Máv váltókezelő – szakaszvezető. 1888. Mb. 1909.október 5-én vonult be tényleges katonai szolgálatára az 1. k .h. e-hez Bécsbe. Leszerelt 1912. októberében. A világháború kitörésekor Nagyváradra vonult be anyaezredéhez. Az első menettel kikerült az orosz harctérre. Kraszniknál esett át a tűzkeresztségen, majd részt vett csapattestének további harcaiban. 1915. október 3-án megbetegedett. 1916. februárjában ismét kivitték a harctérre, majd 1916 októberében, mint vasutast a további katonai szolgálat alól felmentették. kitüntetései: K.cs.k. 1912-13-m. ker. Feleségének testvérbátyja (V)Winter József, mint 4-es h. gyalogos az orosz harctéren hősi halált halt. (2.k/11-12-)

9. Herter Ádám: nyug. végrehajtó. 1880. Mb. Bevonult 1915. március 15-én a 16. k. h. e-hez Debrecenbe. Kiképzés után az orosz harctérre vitték. Opatavicenél súlyosan megsebesült. 1916 júliusában Temesváron megejtett felülvizsgálaton 50%-os hadirokkantnak minősítették. A seb .é. tulajdonosa. Testvére (iker): Herter Márton szintén, mint 16-os huszár küzdött a világháborúban. Feleségének testvére Schön Mihály, mint 101-es cs. kir. gyalogos a szerb harctéren hősi halált halt. (2.k/16.)

10. Herter Márton. kőműves és italmérő. 1880. Mb. Bevonult 1915. március 15-én a 16. k. h. e-hez Debrecenbe. Kiképzés után az orosz harctérre vitték. Ugyanez év májusában kikerült az orosz harctérre s ott részt vett csapattestének kelet-galíciai, orosz-lengyelországi, bukovinai és wolhyniai harcaiban. 1916. szeptember 10-én Halics vidékén orosz hadifogságba esett, ahonnan 1920 júliusában jött haza. Kitüntetése: K. cs. k. Ikertestvére Herter Ádám szintén, mint 16. k. h. e-beli vett részt a világháborúban, ahol 50%-os hadirokkant lett. (2.k/16.)

11. Martincsek Márton: gazdálkodó. 1882. Mb. Bevonult 1915. március 15-én a 16. k. h. e-hez Debrecenbe. Ugyanezen év május végén az orosz harctérre vitték, ahol pótlásul a 6. k. h. e-hez osztották be, részt vett a Bresztlitovszk, Iwangorod, stb. körüli harcokban. 1916 márciusában visszahelyezték anyaezredéhez, amellyel 1916. augusztusig küzdött. Ezután a dandárparancsnoksághoz vezényelték, ahol az orosz fegyverszünetig szolgált, majd a megszálló csapatokhoz beosztva Ukrajnában az orosz bolsevisták elleni küzdelmekben vett részt. 40 hónapi frontszolgálat után Odesszából került haza. Kitüntetései: Br., Vas érd. ker. a vit. é. szal. és K. cs. k. (2.k/29.)

12. Mertz Márton: kisbirtokos – tizedes. 1887. Mb. 1908 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 16. k. h. e-hez Grácba. Leszerelt 1911 októberében. A világháború kitörésekor anyaezredéhez vonult be Debrecenbe. Bucsacsnál esett át a tűzkeresztségen, majd végigharcolta csapattestének további harcait az orosz fegyverszünetig. Ezután Ukrajnában rendfenntartó szolgálatot teljesített. Az összeomlás Odesszában érte. 1918. decemberében került haza. kitüntetései: Br., K. cs. k. és 1912-13 m. ker. Testvére Mertz Mihály, mint 38-as tüzér a háború alatt szerzett betegségben 1916-ban Nagyváradon elhunyt. (2.k/29.)

13. Mészáros Pál: gazdálkodó. 1881. Mezőberény. Bevonult 1915. március 15-én a 16. k. h. e-hez Debrecenbe. Ugyanez év júniusában az orosz harctérre vitték. Jablonkánál esett át a tűzkeresztségen, majd részt vett csapattestének további harcaiban. 1915.szeptember 25-én orosz hadifogságba esett, ahonnan szökés útján 1919 márciusában került haza. (2.k/30.)

14. Perei János: gazdálkodó. 1892. Mb. 1913 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. k. h. e-hez Bécsbe. 1914-ben a mozgósítás után a tábori ezreddel kikerült az orosz harctérre. 1914. szeptember 9-én 13 sebből vérezve orosz hadifogságba esett, ahonnan szökés folytán 1918. április 24-én került haza. Szabadságának letelte után a pótkeretnél teljesített szolgálatot s ott, Nagyváradon érte az összeomlás.(2.k/35.)

15. Rau Ádám: kisbirtokos. 1888. Mb. 1909-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra az az 1. k. h. e-hez Bécsbe, szolgált 1912 októberéig. 1914. július 27-én Bécsbe vonult be anyaezredéhez, onnan Nagyváradra került a kat. állomásparancsnoksághoz. 1915. júliusában az orosz harctérre vitték. Ettől kezdve megszakítás nélkül végig küzdötte a császárhuszárok összes orosz, román, és olasz hadszíntéri csatáit az összeomlásig. Harctéri szolgálata összesen 40 hónap. Kitüntetései: K. cs. k. Feleségének testvérei Braun Márton, mint 101-es k. gyalogos és Braun András, mint 4-es h. gyalogos a világháborúban hősi halált haltak. (2k/37.)

16. Schubkégel Mihály: gazdálkodó – szakaszvezető. 1878. Mb. 1899 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. k. h. e.-hez Brassóba. Leszerelt 1902 októberében. A világháború idején 1915 áprilisában Debrecenbe a 2. h. e-hez vonult be. 1916. január 10-én az orosz harctérre irányították Wolhyniába. Részt vett a Luck körüli és galuizia vidéki harcokban, majd a román hadüzenet után az oláh frontra vitték, ahol 1917 júniusáig harcolt. Ezután számvevő altiszti iskolába vezényelték, ahol megbetegedett, majd 1918 májusában, mint mezőgazdát felmentették. (2.k/39.)

17. Székely Lajos: nyugalmazott Máv. altiszt. 1873. Mb.1894. októberében vonult be tényleges katonai szolgálatára az 1. k. h. e-hez Brassóba. Az első évet Szentpéteren, a másodikat Barcarozsnyón, a harmadikat Brassóban töltötte. 1898-ban Máv szolgálatába lépett. A háború alatt, mint vasúti szolgálatban nélkülözhetetlen a katonai szolgálat alól fel volt mentve. Az 1898. évi jub. é. tulajdonosa. A vasúttól 1929-ben ment nyugdíjba. (2.k/41.)

18. Szugyiczki György: gazdálkodó. 1878. Mb. 1899 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatára az 1. h. e-hez Jászberénybe. Leszerelt 1901 októberében Budapesten a honvéd központi lovas-iskolában. 1914 decemberében Debrecenbe vonult be a 2. h. h. e-hez. 1914 decemberében az 1. h. h. e-hez vitték az orosz hadszíntérre. Itt az orosz fegyverszünetig harcolt, majd a román hadjáratban vett részt. 1918 júliusától pedig az olasz harctéren küzdött az assiagói csatákban, egészen az összeomlásig. Kitüntetései: O2. Br. és K. cs. k. (2.k/43.)

19. Takács Imre: nyugalmazott Máv. üzemi altiszt. 1892. Mb. 1914-ben az első mozgósításkor vonult be a16. k. h. e-hez Debrecenbe. Innen 1915-ben a 3. k. h. e-hez helyezték át Ugyanez év májusában az orosz harctérre vitték. Ott részt vett a kelet-galíciai és bukovinai harcokban, majd megbetegedett. Később még két ízben került ki az orosz harctérre. Végül pedig Ukrajnában harcolt az orosz bolsevisták ellen. Odesszában érte az összeomlás. A K. cs. k. és H. e. é. tulajdonosa. (2.k/43.)

20. Várhegyi (Wagner) Mihály: Máv üzemi altiszt – tizedes. 1889.Mb. 1910 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 3. k. h. e-hez. Przemyslben és Bécsben töltötte tényleges idejét 1913 októberéig. 1914. július 27-én Aradra vonult be anyaezredéhez. Lekerült Dalmáciába, majd 1915 májusában az olasz hadszíntérre vitték s ott Görz vidékén harcolt 1915 szeptemberéig. 14 hónapi harctéri szolgálat után a Máv részére felmentették. Az 1912-13 m. ker. tulajdonosa. (2.k/49.)

21. Weidmann Mihály: patkolókovács (mester). 1894. Mb. 1913 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra, mint önként jelentkező, az 1. k. h. e-hez Bécsbe. A világháború kitörése tényleges szolgálat közben érte. 1915 januárjában kikerült az orosz hadszíntérre, ahol részt vett a kelet-galíciai, bukovinai, wolhyniai harcokban. 1916 májusában megbetegedett. 1918 márciusában a 7. k. hegyi tüzér ezredhez osztották be az olasz hadszíntérre, ahol Feltre, Montello stb körüli harcokban küzdött az összeomlásig. Kitüntetései. Br., K. cs. k., H.e. é. lovas és lövészjelvény. (2.k/51.)

22. Zolnai András: szeszfőzde-üzletvezető – tizedes. 1878. Mb. 1889 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. h. h. e-hez Jászberénybe. Szolgált 1901 októberéig. 1914.július 27-én Debrecenbe vonult be a 2. h. h. e-hez. Onnan került a szerb harctérre, ahol 1914. december 15-ig küzdött. 1916 szeptemberében a román frontra vitték, s ott 1917. szeptember 20-án Parajd és Szováta között súlyosan megsebesült. 1918 februárjában 25%-os hadirokkantként elbocsátották. Jelenleg 50%-os hadirokkant. Kitüntetései: Br. K. cs. k. és Seb. é. és a II. hadsereg-parancsnokságtól okirati elismerés. Testvére Zolnai János, mint 39-es gyalogos a kárpáti harcokban Gorlice vidékén hősi halált halt. (2.k/51.)

23. Andrejkovics Sándor: borbély. 1898. Mb. 1916. január 17-én vonult be Nagyváradra az 1. k. h. e-hez. Harcolt elébb a galíciai orosz fronton, majd Szerbiába került, utána a román hadjáratban vett részt, ahol meg is sebesült. Később az olasz hadszíntérre vitték, ahol a piavei harcokban küzdött. Hét ízben sebesült meg. Az összeomláskor olasz hadifogságba esett, ahonnan 6 hónapi szenvedés után került haza. (kn/3.)

24. Balázs Mihály: rendőr. 1891. Mb. 1912-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra Nagyváradra, a 2-es h. huszárokhoz. 1915 májusában a szerb harctérre vitték, majd megjárta a montenegrói és albán frontot is. Albániában megbetegedett. A forradalom itthon érte. 1935-ben rendőri szolgálatba lépett. (kn/6.)

25. Bányász József: kertész – őrmester. 1889. Mb. 1910-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra Przemyslbe. Innen Rusowba került, ahol másfél évig szolgált. 1914-ben Aradra vonult be, ahonnan Temesvárra helyezték át a trénhez. Harcolt az orosz és az olasz hadszíntéren. Az orosz fronton megsebesült. Az összeomlás az olasz hadszíntéren érte, ahol a Piave és Görz körüli harcokban vett részt. Kitüntetései: O2, Kor. ezüst érd. ker. kor. vas érd. ker. és Seb.é. (kn/8)

26. Bartolf Ádám: kovács (mester). 1889. Mb. 1910-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra Przemyslbe. Később Sopronba került. A világháború kitörésekor Aradra vonult be s onnan az első menettel kikerült az orosz harctérre Lembergbe, majd Brodyba. 1915-ben megbetegedett. Később ismét kivitték az orosz harctérre. Ezúttal a Hármas határnál küzdött és a Csernowicz körüli harcokban vett részt. Később Szerbiába vezényelték, ahol az összeomlás érte. A K. cs. k. és lov. jelvény tulajdonosa. (kn/9)

27. Károlyfalvi (Králik) György: m. kir. áll. r. főtörzsőrmester – tizedes. 1886. Mb. Tényleges katonai szolgálatra 1907. október 6-án vonult be az 1. k. h. e-hez Nagyszebenbe. Leszerelt 1910 októberében Bécsben, mint tizedes.1914-ben az első mozgósításkor Nagyváradra vonult be anyaezredéhez. 1915 októberében került ki az orosz hadszíntérre s ott részt vett a kelet-galíciai, kárpáti, bukovinai és a wolhyniai harcokban. 1916. június 4-én a Brussilow-féle áttörési harcokban megsebesült. 1917 januárjában ismét az orosz frontra irányították, majd 1918. márciusában levitték az olasz hadszíntérre, ahol Trient, Mtegrappa körül és Etsch-völgyi harcokban küzdött. Ezután Prágában és Bosznia-Hercegovinában karhatalmi szolgálatot teljesített. Kitüntetései. Br. K. cs. k. Seb.é. H. e. é. 1908 évi jub. ker. lovas- és lövészjelvény. 1919-ben Aradon a városi rendőrség szolgálatába lépett. 1920 áprilisától pedig Gyulára a m. kir. áll. rendőrségnél szolgál. (kn/57)

28. Szegedi György: uradalmi erdőőr – szakaszvezető. 1884. Mb. 1906. augusztus 1-én vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. k. h. e-hez Szászmedgyesre. Leszerelt 1908. október 7-én Bécsben, mint tizedes. A világháború kitörésekor Nagyváradra a 19. k. táb. ágyúsezredhez vonult be. Azonnal lekerült a szerb harctérre, ahol részt vett az 1914 évi támadási harcokban, majd az orosz hadszíntéren küzdött az orosz-lengyelországi, kelet-galíciai, kárpáti, bukovinai, és wolhyniai harcokban. 1917. január 7-én az olasz harctérre vitték s ott az összeomlásig küzdött a X. és XI. isonzói csatában a Santa Lucia frontszakaszon, stb. Kitüntetései. Br. Vas ker, a vit. é. szal. K. cs. k. H. e. é. 1908. évi jub. ker. lovas- és lövészjelvény. (kn/120.)

29. Wolf György: szeszfőzdei üzletvezető, fm. 1883. Mb.1904-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. h. h. e-hez Nagyszebenbe, ahol 2 évig és ugyanannyi ideig Nagydisznódon szolgált. A háború kitörésekor ismét bevonult és lekerült a szerb harctérre, majd az orosz hadszíntéren küzdött. Prmzemysl elestekor 1915. március 22-én orosz fogságba került s onnan sok szenvedésen és viszontagságon keresztül 1920-ban került haza. (kn/140.)