Körösi Mihály egyéb munkái, Orlai Petrics Soma, civil szervezetek Mezőberényben, Henger Péter

Orlai Petrics Soma
(Mezőberény, 1822 – Budapest, 1880)
Az ELTE Művészettörténeti Intézetének hallgatói és mezőberényi helytörténészek munkáiból
Szerkesztette Galamb Zsuzsanna
Vezető tanár Keserü Katalin
2011

Tartalomjegyzék

I. Előszó (Keserü Katalin)
II. Életrajz dátumokban (Galamb Zsuzsanna)
III. Művészeti tanulmányok
1. Mag Hella: Bécsben
2. Mátrai Zsófia - Tóth Adrienn: Münchenben
IV. Barátságképtörténetek
1. Juhos Rózsa: A Petőfi-család
2. Galamb Zsuzsanna – Zsemberi Laura: Orlai Petrics Soma irodalmi barátságai
V. Vásárlók és megrendelők
1. Körösi Mihály - Henger Péter: Békési arcok
2. Körösi Mihály - Henger Péter - Hegedűs Lilla: Városi és megyei megrendelések
3. Hegedűs Lilla – Juhos Rózsa: Műegyleti vásárlások, pályázatok
4. Hegedűs Lilla – Juhos Rózsa - Szij Barbara: Állami megrendelés és népiskolai
program
5. Kosinszky Richárd - Galamb Zsuzsa: Egyházi rendelések
6. Hegedűs Lilla: Főúri támogatók
VI. A képalkotó folyamat a 19. században – előképek, fotók, tanulmányok, vázlatok,
festmények, másolatok, sokszorosított képek a nemzet és történelem témakörében
1. Juhos Rózsa – Szeredi Merse Pál: Attila-változatok
2. Csáki Zsuzsanna: Kun László
3. Brunner Attila: Coriolanus
2
VII. Női szerepek Orlai festményein
1. Hanka Nóra: Romantikus képek
2. Tóth Dorottya: Mária és Erzsébet királynők a novigrádi fogságban
3. Kusler Ágnes - Vargyas Zsófia - Kamocsai Éva - Pedrcy Anna: Ideálkép – Nők
álruhában
4. Kocsis Alexandra: III. Endre lánya, Erzsébet zárdába lép
VIII. Művészetközi tanulmányok
1. Goda Mónika: „A festészet és a költészet rokonsága”
2. Felföldi Kitti: Milton
IX. Függelék
1. Orlairól az életében megjelent hírek, tudósítások, kritikák, időrendben (Malustyik
Mariann)
2. Orlai Petrics Soma publikált írásai (Hanka Nóra)
3. Orlai Petrics Soma dokumentumok Budapesten: Kéziratok, levelezések (Nyulasi
Lili)
4. Orlai Petrics Soma műveinek kiállítástörténete 1848 – 2011 (Tóth Adrienn)
5. Oeuvre-katalógus (Keserü Katalin - Galamb Zsuzsanna - Szeredi Merse Pál)

A szerzők köszönik az országos és helyi múzeumok, levéltárak, intézetek kutatáshoz nyújtott
segítségét.

V. 1. Körösi Mihály - Henger Péter: Békési arcok

„Itt születtem én ezen a tájon
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye…”

A család, a szülőföld, az ahhoz fűződő emlékek, az itt élő emberek, mind-mind meghatározták nem csak Orlai gyermekkorát, az első iskolai élményeit, amelyek talán indítást adtak a festészethez, de az íráshoz mindenképpen; hanem alakították a későbbi felnőtt ember, az ismert, elismert festő szemléletét, világképét, amelyek megjelent aztán alkotásaiban, azok örök emberi, erkölcsi kérdéseket felvető gondolataiban; s nem csak festményeiben, de a festészet, a festő embert formáló szerepéről alkotott felfogásában is. Gyakran maga a „tárgy" is utal, sugall bizonyos kérdésekre válaszokat, elég, ha a II. Lajos király testének feltalálása című képére gondolunk. Találunk-e valamiféle utalást a „Békési arcokat”, a Békésben festett portrékat vizsgálva? Orlai Petrics Soma a szabadságharc bukása után, az önkényuralmi rendszer idején, a Bachkorszakban, általában még a kiegyezés előtt festette meg e képeket. A portrék „szereplőinek” levéltári anyagait vizsgálva juthattunk közelebb a kérdés (ha nem is teljes körű) megválaszolásához. Asztalos István (1849) békési, Hathy Sándor (?) és Launer Sámuel (1849) mezőberényi, Papy Dániel (1855) vásárhelyi, Tomcsányi József (1876) gyulai, Tormássi Lajos (1868) békéscsabai lakosok adatait ismerjük részletesebben. Ezeken keresztül az alföldi polgárság sorsába nyerhetünk betekintést. Launer Sámuellel Orlai rokonságban állt (anyja:Petrics Judit). Evangélikus vallású, mezőberényi születésű, iskoláit helyben, három nyelven (németül, szlovákul, latinul) végezte, s az evangélikus gimnáziumban fejezte be, ahova később Orlait is beíratta édesapja. Miskolcon tanult kereskedő és tős (tűkészítő) mesterséget. Apja hirtelen halála után anyja hazahívta, de „Petrics bátya” tanácsára maradt, sőt, segédként bejárta a korabeli német nyelvterületet és Csehországot, mindenütt tanulva az újdonságot és megismerve a „régiséget”. Mezőberényben boltot nyitott, s felesége, a székesfehérvári, de mezőberényi születésű „Salkovits Erzsike” korai halála után, Petrics Jánosné ajánlására annak unokáját, a békéscsabai iparos-nemes, a település életében szerepet játszó család eladó sorba került leány tagját, Fábri Juliannát vette el. Szorgos munkával boltja egyre fejlődött, de 1849-ben tönkrement, a Kossuth-bankók beszolgáltatása miatt is. Üzletét nem adta fel, már korábban is szántót bérelt, állatokat tartott, jövedelméből Csabán házat vett, 1850-ben ott nyitotta meg nagyobb boltját. Launer Sámuel és feleségének portréja mellett Orlai a Launer család több tagjának az arcképét is megfestette.

Hathy Sándor Füzesgyarmaton született 1793-ban, református vallású. 1819-1822 között Füzesgyarmaton tanító, Csegén számtartó volt. 1823-ban házasságot kötött Bálint Teréziával, aki 1804-ben született Büdszentmihályban. Hathy Sándor házassága után a Wenckheim uradalom számtartója volt Mezőberényben. 1848 őszén, amikor a mezőberényi parasztság egy része kényszerrel vette „vissza” az uraságtól a korábban közösen használt földet, atrocitások érték. Három gyermekük született: Sándor (1826-1896), aki mérnök (érdekesség: 1848-ban azok között volt, akik először kaptak magyar nyelvű diplomát), Károly (1833-1889), aki városi jegyző lett Mezőberényben, és leányuk, Ludovika Lujza (1836-1919). Ő Dr. Lux Jakab (az 1848-1849-es szabadságharc orvosa, a bukás után Mezőberényben a település választott orvosa) felesége lett. Hathy Sándor 1849-ben Gyulán halt meg.

Asztalos István (Békés 1828 - Békés 1883) édesapja református lelkész volt Békésen és Gyulaváriban, 6 testvére volt. Már 19 évesen oklevelet szerzett. Köztiszteletben álló, népszerű ember volt. Békésre 1848. március 20-án érkezett meg a pesti forradalom híre. Az Olvasókör (később Polgári Kaszinó) kapta az első hírt, a Pesti Hírlap hozta. A Kör elnöke, Hajnal Ábel református lelkész azonnal összehívta a közgyűlést, melyen elhatározták, hogy népgyűlést tartanak március 21-én, mikor is Békés lakossága egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a forradalomhoz. Május 3-án a megyegyűlésen megválasztották a megye új vezető szervét, az állandó bizottmányt, melybe Békés 19 főt delegált, köztük Asztalos Istvánt. A május 29-i választások eredményeként Asztalos Istvánt Békés város polgármesterének választották. 1849-ben a békési járás főszolgabírája volt. Feltehetően még ekkor, a szabadságharc alatt készült portréja (kat. 150). Később ő vette meg a Petőfi Mezőberényben című kép egyik változatát is, ahol Petőfi papucsban látható. Asztalos megelégedését jelzi, hogy felesége portréját is Orlaival készíttette el. (Wargha Eszter 1838. június 1-én született Tolnán.) 1860. november 27-én kötöttek házasságot Békésen. Felesége sok évvel túlélte férjét, 1925. szeptember 9-én halt meg Békéscsabán Asztalos a bukás után ügyvédként dolgozott, a 48-as párt egyik vezetője, 1861-ben pedig országgyűlési képviselő lett, Irányi Dániel képviselő barátja volt. Sokirányú közéleti tevékenységet végzett: iparos elöljáró, tűzoltóparancsnok, egyesületek, körök tiszteletbeli és vezetőségi tagja is volt.
Tormássy Lajos (1784-1867) Kiskunhalason született, tanulmányainak befejezése után 1812-től kinevezték a megye főorvosává. Az 1831-es kolera járvány idején Magyargyula járványorvosa, a himlőoltás bevezetése fűződik a nevéhez. 1846. május 1-jétől Gyulán a megyei kórház főorvosa, 1848/49-ben sorozó orvos, vármegyei főorvos, 1849-ben a kórház igazgatója. Részt vett a nemzetőrök sorozásában, és ezért igazolnia kellett magát. Pfiffner Paulina (Mezőhegyes 1825-Gyula 1853) honvéd hadnagynőt sebesülésétől haláláig ápolta a kórházban. A bátor asszony Ligeti Kálmán néven vett részt a szabadságharcban, többször megsebesült, kitüntették. A bukás után bujkált, de 1853-ban elfogták. A börtönben fegyvert szerzett, és szíven lőtte magát. A kórházban Tormássi Lajos ápolta 8 napig tartó haláltusájában. Tormássi 1861-től magánpraxist folytatott a városban. Meghalt Gyulán, 1867. március 25-én. Portréját 1867-68-ban, halála után készítette Orlai, gyermekei, Tormássi Emília és Károly megrendelésére, akik a Nemzeti Múzeumnak adományozták a festményt.
A Papy család nevével már 1560-ból találkozunk, a református nemesi család tagjai azonban Hódmezővásárhelyen csak később tűnnek fel. Papy Tamás Bocskai fejedelem zászlai alatt, Csomaközi András kapitány csapatában harcolt a hazáért és szabadságért, a fejedelem ezért nemességet ajándékozta meg, melyet 1606. febr. 23-án Zaránd-megyében hirdetett ki. Minthogy fia, Mihály, híres kovács volt Beregszászon, ezért a családot Kovácsnak is hívták. Unokája volt az a János, ki mint vándorló csizmadia legény - elhagyva rokonságát - a XVIII. században Hódmezővásárhelyre került, s itt megnősült. Fia, Mihály 1790-ben tanító volt, később megyei biztos és a nemesek hadnagya. A családból számos neves személyiség került ki, többek között Dániel, aki ügyvéd, törvényszéki bíró volt. Papy Dániel és feleségének portréja 1855-ben készült.
A bevezetőben feltett kérdésekre tehát több választ is kaphatunk. Családi hátterükben, indíttatásukban sok rokonságot találhatunk a portrék alanyai között. Nemesi, kisnemesi, kézműves családok gyermekei életútját olvashattuk. Elkötelezettek az otthon szerzett hittel dolgozni, tenni a családért, ha kell, a hazáért. Talán nem véletlen, hogy megreformált hitű családok gyermekei ők, reformátusok, evangélikusok. Ezt a megállapítást erősítik azok az iratok, melyek a kényszersorozások alkalmából készültek Mezőberényben: a református vallásúakat, evangélikusokat vitték elsősorban kényszerrel katonának.
Az életutakban felfedezhető a reformokra, a megújulásra való törekvés. Launer Sámuel„ messzi tornyokat látogatott sorban”, hogy alkalmazza a megszerzett ismereteket a maga s családja sorsának jobbítása érdekében. Tormássi Lajos az 1831-es himlőjárvány megismétlődésének elkerülésére védőoltást javasolt. A békési Asztalos István a szabadságharc bukása után képviselőként tett a változásokért. Tomcsányi Józsefet a megtiszteltetés repítette a megye legmagasabb posztjára, s tett Békés megyéért erejéhez méltóan. Mindahányan részt vettek az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban, ki honvédként a csatákban, ki nemzetőrként a Délvidéken, ki a törvényes rend, a jogszerűség védelmében idehaza. A mezőberényi Launer Sámuel írta naplójában: „Július 8-án erős parancsolat érkezett 300 embernek Makóra el kell menni, és onnan ahová viszik. Engemet nem jegyeztek volt fel, de azon a napon, amikor menni kellett a helység házánál valaki megmondta, ha Launer és többeket (meg)nevezett nem mennek, akkor ők sem mennek.” Így került a nagybecskereki táborba a fiatal kereskedő, állta meg helyét, adott példát az őt követő társai számára.
Valamennyien kitartottak a szabadságharc eszméi mellett, de nem voltak szűk látókörűek: felismerték a kiegyezés szükségszerűségét, az abban rejlő előnyöket. Ezért vált lehetővé előrejutásuk, ez tette lehetővé, hogy lakóhelyük, megyéjük elinduljon a fejlődés útján. A ma ismeretlen Orlai-portrék alanyaira is vonatkozik mindez. Néhány példa: A Lavatka család 1840-től szerepel Békésen. Lavatka József kereskedő a katolikus temetőkápolna építésének (1857) egyik támogatója, s a kápolnához vezető stációk költségeit viselő családok közt is ott a neve. (A képeket Orlai festette, 1857.) 1869-ben részt vett a Békési Népbank, a helyi gimnázium megalapításában. A bankban vezető tisztséget is betöltött. A Tóth család 1553-tól van jelen Békésen. Tóth Ferenc 1858 – 1859 között a település bírói tisztét töltötte be. Valószínűleg az ő felesége volt a község közéletében szintén szereplő özv. Tóthné, Gróh Anna. (És nagyon szép lenne, ha ez a Tóth lenne az, akihez Orlai Bécsből és Münchenből írta a leveleket.) (Elképzelhető, hogy az a Szathmáry Károly, akinek a portréját 1852-ben festette meg a feleségéével és lányáéval együtt, azonos azzal a gádorosi hadnaggyal, akit mint községi tisztviselőt emlegetnek az 1850-es évek Békés megyei dokumentumai.)
A feltett kérdésre adható végső válasz tehát: Az alkotó ember, a megújulásra képes, a mindent elölről kezdeni tudó, a történelmének dicsőségét nem feledő (Békés megyei) ember jelenik meg Orlai Petrics Soma békési portréin.

V. 2. Körösi Mihály - Henger Péter - Hegedűs Lilla: Városi és megyei megrendelések

A korban megjelentek a városházák, megyeházák falain az uralkodó család tagjait, az ország vezető politikusait, a városi és a megyei élet jeles közszereplőit felvonultató portrégalériák. Orlai egyik ilyen első közületi megrendelését egészen fiatalon, 1851-ben kapta.
Pénztárkönyvének bejegyzése alapján egy Albrecht herceget ábrázoló portrét készített egy városháza számára, 300 forintért. Sajnos, nem jegyezte fel, hogy hova. A ország egyik legnépszerűbb politikusát, Deák Ferencet is többször megörökítette. 1862-63-ban Békés városának, 1865-66-ban pedig Aradra festett Deák arcképet. 1866-67-ben is készített egyet, ez viszont feltételezhetően magánmegrendelésre készült.
1876-ban újabb megyei arcképmegrendelést kapott. Az év májusában meghalt Tomcsányi József, békés megyei főispán (1807-l876). Tomcsányi Turóc vármegyei birtokos nemes család sarja volt. Őse, Tomcsányi János (1703-1772) 1729-ben telepedett le Békés megyében, s 1735-ig mint gyulai uradalmi jegyző szolgált. Unokája, Tomcsányi József iskolai tanulmányait szülőhelyén, Békésen kezdte, majd jogot tanult Pesten. 1830. augusztus 11-én Kis Péterrel együtt az országgyűlésre kiküldött követek mellé cancellistának (írnok) rendelték. A reformkorban mint a Törvényhatósági Tudósítások Békés megyei levelezője is feltűnt. 1846. július 27-én Békés
vármegye másodalispánjává választották meg. Az 1847-1848. évi diétán újból követi feladatoknak tett eleget. Az öt hónapra nyúlt országgyűlésen - 1847. november 12 - 1848. április 11. között -Tormássy Jánossal képviselte Békés vármegyét. 1848. szeptember 17-én békési honvédtoborzási kormánybiztos lett. 1849. január 15-én a Védbizottmány főispánt helyettesítő elnökévé választották meg. A közrendet, a honvédelmi feladatok pontos végrehajtását felügyelte, majd a Szolnok környékén táborozó csapatok ellátásával bízták meg. A belügyminiszter 1849. május 26-án Arad vármegye főispánjává nevezte ki. Tisztségében augusztusig maradt meg, miközben 1849. június 15-én a szerb lázadás folytán elpusztult Bánvidék megtelepítésével megbízott kormánybiztossá tették meg. A szabadságharc alatti tevékenységéért a pesti császári és királyi haditörvényszék elé állították, de 1850. július 20-án közbocsánatban részesült. A Bach-korszak éveit csorvási birtokán visszavonulva, gazdálkodással töltötte. 1865 és 1867 között a megye főispáni helytartója volt. Szeged város 1861-ben tiszteletbeli képviselővé, díszpolgárrá választotta. Az igazi megtiszteltetés 1867-ben érte, amikor szülővármegyéje főispáni székét foglalhatta el. Kinevezésére 1867. március 31-én, beiktatására április 11-én került sor. Méltóságát kilenc éven át, 1876-ban bekövetkezett haláláig viselte.
A portré elkészültéről pontos adataink vannak. Tomcsányi József halála után néhány nappal a megyebizottmány már arcképének elkészíttetéséről határozott, a fő kezdeményező Jancsovics Pál alispán volt, a portrét a megyeháza dísztermébe szánták. Az előzetes számítások szerint úgy kalkuláltak, hogy a felmerülő költségek a Deák Ferenc képére összegyűlt 800 forintból fedezhetők, az esetleges hiányt pedig a házi pénztárra terhelhetnék. Mivel a megyének azonban nem volt elég pénze, végül közadakozásból teremtették elő a szükséges összeget. A megrendeléssel megbízott országgyűlési képviselők - Zsilinszky Mihály és Beliczey Rezső -
Orlai Petrics Somát kérték fel a munkára. Elképzelhető, hogy azért esett a választás Orlaira, mert az alispán ismerhette a Petrics családot még mezőberényi tartózkodásának idejéből. 1876. július 25-re - a megyeháza dísztermében látható legnagyobb képek méreteiben – közmegelégedésre elkészült az olajfestmény, amely önmagában 250, díszes rámával együtt összesen 300 forintba került. A képről beszámol egy 1877-ben készült leltár, mely a főispánokról készült festmények között említi Orlai képét is. Ekkoriban Arad megye számára is elkészítette Orlai Tomcsányi arcképét. Az aradi festmény a békésinél valamivel kisebb lehetett, mivel Orlai csak 200 forintot kapott érte. A második világháború idején, 1945-ben dr. Hraskó Gyula készített leltárt az épületben található értékekről, ő akkor a képcsarnok teljes pusztulásáról írt. 1951-ben derült csak ki, hogy a Békés Megyei Közlevéltárban vannak elrejtve a vásznak, ámde igen rossz állapotban. Összesen kilenc kép maradt meg. A gyulai múzeum igazgatója készített szakvéleményt a festményekről, melyek közt ott voltak Orlai festményei is. A Levéltárak Országos Központja rendeletének értelmében Orlai alkotása a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba kerül 1951-ben,azóta is ott van.

A teljes katalógus letölthető a www.munkacsy.hu címről

2. CIVIL SZERVEZETEK MEZŐBERÉNYBEN

Kitekintés

Az elmúlt években világszerte nagy érdeklődés mutatkozott azon intézmények széles skálája iránt, amelyek az állam és a piac közötti társadalmi helyet foglalják el. A „nonprofit” , „önkéntes”, „civil társadalmi”, „harmadik szektorbeli”, „szociális gazdasági”, „nem-kormányzati” vagy karitatív kifejezésekkel leírt intézmények néha már-már zavarbaejtően sokszínűek. Szerepelnek köztük kórházak, egyetemek, társasági klubok, szakmai szervezetek, gondozó otthonok, hagyományápoló szervezetek, egészségügyi központok, környezetvédelmi mozgalmak, családsegítő irodák, önsegítő csoportok, vallási gyülekezetek, sport klubok, munkaerő-képző központok, emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetek, közösségi egyesületek, ingyenkonyhák, hajléktalan szállások stb.
A sokféleség ellenére ezek a szerveződések olyan fontos közös jegyeket mutatnak, melyek alapján elkülöníthető intézménycsoportként, tehát jól megkülönböztethető társadalmi „szektorként” kezelhetjük őket. Egyrészt „magán” jellegűek, azaz nem tartoznak a kormányzati rendszerbe. Másrészt azonban a többi magánintézménytől is különböznek. Feladatuknak tekintik a köz, a közösség szolgálatát, és működésüknek nem csupán az a célja, hogy az érintettek számára nyereséget termeljenek. A nonprofit szervezetekben tehát egyszerre két, látszólag egymásnak ellentmondó érték testesül meg. A szabadság és a személyes kezdeményezés iránti elkötelezettség, az a gondolat, hogy az embereknek jogukban áll önállóan cselekedni saját életminőségük javítása vagy más, számukra fontos személyek segítése érdekében; másrészt a szolidaritási elv, az a tudat, hogy az emberek nemcsak magukért felelősek, hanem azért a közösségért is, amelyhez tartoznak. A nonprofit vagy civil szektorba a társadalom azon szervezetei tartoznak, amelyek egyedülálló módon ötvözik e két feltételt, így tehát magánintézményként valójában közösségi célokat szolgálnak.
Az ilyen típusú szervezetek létezése egyáltalán nem új jelenség. Nonprofit vagy karitatív intézmények már régóta működnek a világ legkülönbözőbb társadalmaiban. Létrejöttükben olyan tényezők játszanak szerepet, mint a vallási indíttatás, a társadalmi mozgalmak, a kulturális vagy szakmai érdeklődés, a szolidaritási és kölcsönös segítségnyújtási törekvések, az altruizmus , vagy újabban az a kormányzati igény, hogy a civil szervezetek vállaljanak részt a közösségi funkciók ellátásában. Az ilyen intézmények száma és sokfélesége az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A szervezett magán és önkéntes tevékenység nagy mértékű előretörése, egyfajta igazi „globális egyesületi forradalom” látszik kibontakozni a világ szinte minden táján – Észak-Amerika fejlett országaiban, Nyugat-Európában, Ázsiában, Közép-Kelet Európa-szerte, illetőleg a fejlődő országok többségében. Sőt, a civil társadalom megerősödése a huszadik század második felében és a huszonegyedik század első felében olyan jelentős fejleménynek bizonyulhat, mint a nemzetállam kialakulása volt a tizenkilencedik század második felében, a huszadik század elején.
E fejlődés mögött számos tényező húzódik meg. Egyikük az utóbbi időszak drámai informatikai áttörése és az írástudatlanság megszűnése, amely elvezette az embereket ahhoz a felismeréshez, hogy környezetük nem szükségszerűen megváltoztathatatlan, a lehetőségek esetleg másutt jobbak, és a változtatás lehetséges. Ezen kívül a szervezetek létrehozása is egyszerűsödött, így könnyebbé vált a fenti felismeréseket hatékony társadalmi tettekre váltani. Ez hozzájárult az állampolgári aktivitás növekedéséhez, felébresztette a nemi, környezetvédelmi, etnikai öntudatot, és kiemelkedő érdeklődést eredményezett az emberi jogok iránt.
Ugyanakkor nőtt az elégedetlenség mind a piaci, mind az állami mechanizmusokkal szemben, mivel azok nem voltak képesek a modern idők bonyolult társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi válságait megfelelő módon kezelni. Az államot (az önkormányzatot is) az a vád éri, hogy megbénítja a kezdeményezőkészséget, merev bürokratikus intézményeket hoz létre, és általában egyre nagyobb részt követel a nemzeti (helyi) jövedelemből. A piacot azért éri kritika, mert nem reagál az emberi igényekre, és tarthatatlan társadalmi egyenlőtlenségeket idéz elő. Mindezek eredményeképpen egyre erőteljesebben jelentkezett az igény, hogy a közösségi problémák megoldása érdekében meg kell keresni a „középutat” a piactól és az államtól való kizárólagos függés két véglete között. Jól érzékelhető ez a fajta útkeresés, amikor Tony Blair brit miniszterelnök a „harmadik útról” beszél, vagy Gerhard Schröder Németországban az „új közép” fogalmával operál, de azokban a programokban is, amelyek a fejlődő országokban a szegények lehetőségeinek bővítését és a „támogatott önállóságot” hangsúlyozzák. Lionel Jospin francia miniszterelnök szavai: „Igen a piacgazdaságra, nem a piaci társadalomra” – találóan foglalják össze ezt az uralkodó szemléletet.
Ezeknek az új megoldásoknak a kialakításában a civil szervezetek – mint a magánkezdeményezések és a közösség szolgálatának különleges kombinációi – potenciálisan fontos stratégiai partnernek számítanak. Előnyük az, hogy általában kisebb méretűek, rugalmasak, közvetlen kapcsolatokat ápolnak az állampolgárokkal, és alkalmasak arra, hogy az egyéni kezdeményezéseket a közösség szolgálatába állítsák. Tehát – egy szakértő megfigyelő szavaival élve – „a harmadik út politikájának alapelemeiként” tekinthetők.
Az ilyen szervezetek azzal is magukra vonják a figyelmet, hogy nagymértékben hozzájárulnak a „társadalmi tőke” megteremtéséhez, azaz a bizalom és kölcsönösség kötelékének kialakulásához, mely alapvető feltétele a demokráciának illetve a gazdasági növekedésnek. Ennek a bizalomnak a lanyhulásától vagy nem kielégítő működésétől való félelem igen erőteljessé vált a világ országaiban, s ez fokozott érdeklődést eredményezett a nonprofit szervezetek iránt, melyek ezt a fajta deficitet csökkenteni képesek.
A civil szervezetek számának növekedésére az is jelentős mértékben hatott, hogy az 1960-as, 70-es évek során világszerte bővült a képzett szakemberek tábora. Az elnyomó politikai rezsimekkel, behatárolt gazdasági lehetőségekkel szembesülve – különösen az 1970-es évek első felében az olajválság után – ezek közül a szakemberek közül sokan láttak a nem-kormányzati szervezetekben egyfajta eszközt a társadalmi változások előidézéséhez. Az ő tevékenységük nyomán jöhettek ténylegesen is létre azok a civil szervezetek, amelyek iránt társadalmi igény mutatkozott.
Végezetül, a folyamatot különböző külső szereplők is segítették, akik gyakran a szükséges pénzügyi vagy humán erőforrások biztosításával járultak hozzá a civil társadalom működéséhez. Példaként említhetjük a Katolikus Egyházon belüli liberális irányzatokat, amelyek az 1959-es Castro Forradalom utáni időkben Latin-Amerika-szerte fontos ösztönző szerepet játszottak a közösségi szervezetek létrehozásában. Vagy a nyugati karitatív alapítványokat, amelyek elkötelezetten segítették a demokrácia fejlődését Közép – Kelet - Európájában és a szegények társadalmi felemelkedését szerte a világban.
A civil szervezetek – növekvő szerepük és fontosságuk ellenére – sokáig hiányoztak a világ társadalmi térképéről. Csak mostanában hívták fel magukra a politikai körök és a sajtó figyelmét, sőt, még a tudományos érdeklődést is csak az elmúlt néhány évben sikerült felkelteniük. A társadalmi és politikai közbeszéd túlnyomó részben mind a mai napig a „két-szektoros modellen” alapul, amely a család mellett csak két társadalmi szféra létét ismeri el, a piacét és az államét, más szóval az üzleti világét és a kormányzati szektorét. Ezt a szemléletet erősíti a hagyományos statisztikai gyakorlat is, amely nem kezeli önállóan a „harmadik szektort”, így a civil szervezetek igazából nem jelennek meg a hivatalos gazdasági statisztikákban. Az országok többségében még a nonprofit szervezetek legalapvetőbb adatai – mint a számuk, méretük, tevékenységeik, gazdasági súlyuk, pénzügyeik, szerepük leírására szolgáló mutatók – is hiányosak, a fejlődésüket vagy hanyatlásukat előidéző tényezők mélyebb elemzésére pedig alig van példa. Ennek következtében kevéssé tudatosul, hogy a civil szektor alkalmas a jelenleg folyó fontos politikai vitákban való részvételre. Szintén igen gyakran megkérdőjelezik vagy figyelmen kívül hagyják azt a képességét, hogy az égető problémák megoldásához érdemben hozzá tud járulni.
Összegzésül: a „civil szektor” illetve a „civil szervezet” kifejezések olyan szervezetek széles skálájára utalnak, amelyek nem kormányzatiak, az állami intézményi struktúrán kívül helyezkednek el; nem elsősorban profitszerzési célokat követnek, esetleges profitjukat nem osztják szét vezetőik vagy „tulajdonosaik” között; önigazgatók és intézményesültek; a hozzájuk való csatlakozás (akár tagként, akár támogatóként) önkéntes. A meghatározás egyaránt magában foglalja az informális és a hivatalosan bejegyzett szervezeteket, az önkéntesek segítők hozzájárulásait és a fizetett alkalmazottak hivatalos munkavégzését, az egyházi és a világi szervezeteket.

A civil szervezetek működésének törvényi háttere Magyarországon

Az egyesületek, köztestületek, alapítványok, közhasznú szervezetek működésének jogi hátterét több érvényben lévő törvény, jogszabály határozza meg hazánkban. Legfontosabb azonban, hogy Alkotmányunk kimondja a 63.§ (1) bekezdésében: A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
Az 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezik a közhasznúságról. A közhasznúság a korábban létrejött szervezeteket is ebbe a formába terelte, mert kedvezőbb működési feltételeket biztosítva számukra. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett: társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.
A 4.§ (1) – bekezdésében kimondja, hogy közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet:
Milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt meghatározott tevékenységére fordítja.
Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Civil szervezetek Mezőberényben

A számadatok:

A tanulmányban szereplő adatok az egyesületekről, taglétszámról, a bevételekről, kiadásokról, egyéb tevékenységről igen sokféle célból, felkérésre, különféle szempontok szerint készültek, ezért a számbeli adatok mindenütt csak nagyon óvatosan kezelendők, inkább csak tájékoztató jellegűek. Bonyolítja a korrekt számbavételt az is, hogy egyes szervezetek, alapítványok, egyesületek részletesen, időben válaszoltak e tanulmány készítőjének a felkérésre, mások csak néhány adatot adtak meg, míg megint mások semmilyen adattal nem járultak hozzá a tanulmány elkészítéséhez, ezért azokat máshonnan kellett megszerezni.
A mezőberényi civil szervezetek száma 51 a képviselőtestület 2005. június 30-i ülésének anyaga szerint, ebben nem szerepel a Körösök Völgye Naturpark Egyesület és a Mezőberényi Vagyonvédelmi Egyesület mellett több más szervezet, egyesület sem. A neten 16 szervezet adatai tekinthetők meg.
Az 51 szervezetből 15 a felnőttek sportjával, 5 diáksporttal, 1 sporttal és művelődéssel foglalkozik. Színezi a képet, hogy 5 szervezet valamilyen formában a gyermekek, fiatalok számára is készít programokat, akár sportrendezvényeket is.
51 szervezetből 27 adott létszámot: 3233 fő a tagok száma.
Sporttal foglalkozó szervezet tagjai száma 2651 fő, 582 fő pedig nem sporttal kapcsolatos szervezet tagja.

A bevételek és kiadások alakulása, tagdíjak:
29 egyesület adott jelentést bevételeiről 27 166 124 Ft összegben, ebből 14 812 740 Ft a sport és 12 353 384 Ft a nem sportot támogató szervezet bevétele.
29 egyesület adott jelentést a kiadásokról: 25 097 667 Ft összegben.
13 322 645 Ft a sport és 11 775 022 Ft az egyéb szervezetek kiadása.

A nem sporttal foglalkozó szervezetek bevételei:
Az 51 szervezetből 19 adta meg a tagdíj összegét, általában 500 Ft és 6 700 Ft között mozognak a tagdíjak. Könnyítéseket a fiatalok vagy nyugdíjasok kaptak. Egy szervezet a férfiak számára 19 500 Ft, a nők és nyugdíjasoktól 13 000 Ft-ot, míg a gyermekektől 1 000 Ft tagdíjat vár el.

Az egyesületek csoportjai:
A szervezeteket csoportosítva az alábbi kategóriákat lehet megállapítani:
1. Testi fogyatékkal, hátránnyal élők támogatására alakult szervezetek
2. Gyermekek, fiatalok segítésére létrehozott szervezetek
3. Katasztrófa, tűz- és rendvédelem
4. Környezetvédelem, városvédelem, várospolitika
5. Foglalkozás, munkahelyi érdekvédelem
6. Kultúra, könyvkultúra

Testi fogyatékkal, hátránnyal élők támogatására alakult szervezetek
7 egyesület, 67 fő tartozik ebbe a csoportba. 2000 és 2005 között alakultak, 1 472 400 Ft a bevételük az adatok alapján, a kiadásuk 1 072 280 Ft.
Célkitűzéseik: Fogyatékkal élő hátrányos helyzetű emberek segítése. (Mécses) A cukorbetegek életmód-váltásának elősegítése, egészségügyi rehabilitációs tevékenység orvosi és szakorvosi segítséggel. (Cukorbetegek ) Szellemi fogyatékos gyermekek képzésének segítése. Nehéz körülmények között élő családok, gyermekek támogatása. Időskorú egyedülállók szociális segélyezése. (Erős Vár ) Érdekvédelem, segítségnyújtás a vakos életmód elsajátításához. (Vakok és … ) Közösségformálás, szociális, kulturális tevékenység, nappali ellátás kialakítása érdekében erőfeszítések. („Fogjunk össze” )
Bevételek – kiadások, a taglétszámok alakulása:
„Fogjunk Össze” Közhasznú Egyesület, taglétszáma 21 fő, 2004-ben alakult. 347 000Ft összbevételből 38 400 Ft a tagdíjbevétel. Kiadásuk 379 000 Ft volt. Elnöke Miklósik Béláné.
A Cukorbetegek Mezőberényi Egyesülete taglétszámáról, bevételeiről és kiadásairól nincs adat, csak annyi, hogy 1995-ben alakult az egyesület, elnöke Babinszki Jánosné.
Az Erős Vár Alapítvány taglétszámáról sincs adat, 1996-ban alakult. 999 000 Ft volt bevételük, kiadásuk pedig 635 000Ft. A kuratórium elnöke Speckné Jászfalvi Zsuzsanna.
A Mécses Szolgáltató Közösség Egyesület taglétszáma 12 fő, 2000-ben alakult. 88 000 Ft volt a bevétel, a kiadás 58 280 Ft. Elnök: Taba Illés Herbertné.
A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének Mezőberényi csoportjáról nincs adat. A csoport vezetője Hajdú Ernőné.
Spektrum Alapítvány. Nincs adat csak az elnökről: Kovács Edina.
Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete (Nem önálló Mezőberényben, 15 éve működik) 34 fő tagsággal 2005-ben alakult ujjá. 1200 Ft/fő a tagdíj, Szabó Tiborné az elnök.
Eredményeik:
A „Fogyatékos emberek nemzetközi napjának” ünnepének megszervezése. Rendszeres kapcsolattartás a fogyatékkal élőkkel. („Fogjunk össze”)
10 fő kapott térítésmentesen vakügyi segédeszközt: vérnyomásmérőt, hálózati telefonkészüléket, számítógépegységet. (Vakok és …)
Az alapítványi munkát a kuratórium tagjai térítésmentesen, szabadidőben, szeretettel végzik az I. Kerületi Evangélikus Egyházközösség ellenőrzésével. (Erős Vár)
2db lakóotthon kialakítása, napközi, támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás megszervezése. (Mécses)

Gyermekek, fiatalok segítésére létrehozott szervezetek
5 egyesület tartozik ebbe a csoportba, nincs létszámadat, 1992 és 1995 között alakultak ezek a szervezetek. A bevételük 1 337 086 Ft, míg a kiadásuk 2 693 278 Ft volt.
Célkitűzéseik: Konfirmandusok jutalmazása, családok, időskorúak segítése. (MB ref. ) Kulturális és egyéb tevékenység. (MB Óvoda )
A tehetséges tanulók és nevelők segítése. (Goethe )
Idegen nyelvi képzés elősegítése, tehetséggondozás, kulturális és sporttevékenység támogatása, jutalmazás. (OPS )
Bevételek – kiadások, a taglétszámok alakulása:
Orlai Petrics Soma Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 1995-ben alakult. Alapítója Dr. Zuberecz Zoltán, a kuratórium elnöke Szentpéteri Eszter, más adat nincs.
Mezőberényi Óvodásokért Alapítvány 1999-ben alakult, 589 086 Ft volt a bevétele, 489 242 Ft kiadása. Csibor Lászlóné és Társai alapították, a kuratórium elnöke Olejné Mertz Judit.
Mezőberényi Petőfi és Goethe Alapítvány 1992-ben alakult, 66 taggal. 748 000 Ft volt a bevétele, tagdíjból 66 000Ft folyt be. Kiadása 2 644 354 Ft. A kuratórium elnöke Egeresiné Vas Ildikó.
Intercaritas Hungary Ifjúsági Alapítvány, elnöke Konyecsni György, nincs más adat.
Maximus Mezőberényi Fiatalok Közéleti és Kulturális Egyesülete. Elnöke Halász Miklós, más adat nincsen.
A Mezőberény Református Gyülekezet Növelése Érdekében Alapítvány 1996-ban alakult. „Kamatbevételek és bankköltség” meghatározás szerepel a bevétel és kiadás oldalon. Szása Géza és Társai alapították, Vágvölgyi Mihályné vezeti.
Eredményeik:
A céloknak megfelelő támogatást nyújtja. (OPS)
Az óvodai eszközök, játékok fejlesztése, jól sikerült műsorok. (Óvoda)
NCA pályázatokon nyert 2 150 000 Ft. (Goethe)

Katasztrófa, tűz- és rendvédelem
3 egyesületről, 66 főről van adat. 1983 és 1997 között alakultak, 4 908 884 Ft volt a bevételük, a kiadásuk 3 480 278 Ft.
Célkitűzéseik:
A közbiztonság és a közrend védelme, lakossági biztonságérzet növelése, közösségi kapcsolatok erősítése. (Polgárőr )
Bűnmegelőzés, vagyonvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, katasztrófavédelem, közlekedésbiztonság fejlesztése. (Vagyonvédelmi )
Tűzoltás, műszaki mentés. (Tűzoltók )
Bevételek – kiadások, a taglétszámok alakulása:
A Városi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete 1983-ban alakult, 1997-ben vették nyilvántartásba. (Elődszervezete az egyik legrégebbi mezőberényi egyesület.)
Taglétszámáról nincs adat, bevétele 4 160 884 Ft, kiadása 4 447 517 Ft, Halász József az elnök.
Mezőberényi Vagyonvédelmi Egyesület 1992-ben alakult. Bevételeiről, kiadásairól nincs adat, elnöke Andrési János
Mezőberényi Polgárőr Egyesület 1992-ben alakult, taglétszáma 66 fő, 748 000 Ft bevételről, amiből 66 000 Ft tagdíjból származik, illetve 787 000 Ft kiadásról van adat. Elnök Szota Róbert.
Eredményeik:
15 fő elvégezte a 40 órás tűzoltó tanfolyamot, a belvízvédelemben példásan részt vettek. Önként, térítésmentesen, szabadidőben végzik feladatukat, jelentős volt a fiatalítás az elmúlt öt évben. A különböző szakmai versenyeken sikeresen szerepeltek a fiatalok. Az önkéntesek megfelelő partnerei a hivatásosoknak. (Tűzoltók)
Tanyaprogramban aktív részvétel, önkormányzati támogatás. (Polgárőr)

Környezetvédelem, városvédelem, várospolitika
6 egyesület, 141 tag, bevétel: 1 136 877 Ft, kiadás1 203 483 Ft.
Ezek a szervezetek 1993 és 2002 között alakultak.
Bevételek – kiadások, a taglétszámok alakulása:
Mezőberény Környezetvédelméért Alapítvány 2001-ben alakult. 22 035 Ft bevétellel, 21 992 Ft kiadással gazdálkodtak. Valentinyi Károly alapította, a kuratórium elnöke Hoffmann Dániel.
Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület 1994-ben alakult. 53 fő a taglétszámuk, 791 842 Ft volt a bevételük, a kiadásuk 1 063 491 Ft.
Az Összefogás Mezőberényért Egyesület taglétszámról, bevételről, kiadásról nincs adat, elnöke Babinszki Szilárd.
Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-ben alakult, Mezőberény tagja, bevételéről, kiadásairól nincs adat. Elnökség: Pap János, Pataki István.
Baráti Egylet Mezőberényért 1986-ban alakult. 68 tagja van, 323 000 Ft bevétel, ebből 90 900 Ft tagdíjból folyt be, 118 000Ft volt a kiadásuk.
Mezőberény Nyilvánosságáért Egyesület 1993-ban alakult, 23 tagja van. Bevételeiről, kiadásairól nincs adat, elnöke Siklósi István.
Célkitűzések:
A város értékeinek felkutatása, megóvása, felújítása. A lakosság bevonása a város arculatának formálásába. Tevékeny részvétel tervek, programok előkészítésében. Helytörténeti és kulturális gyűjtő munka, az értékek megőrzése és a testvérvárosi kapcsolatok ápolása. (Városszépítő )
Kapcsolattartás elszármazottakkal Budapesten, Szegeden és a Gronaui Petőfi Körrel. Városi rendezvények szervezése, lebonyolítása: elszármazottak találkozóinak megszervezése, halottak napi megemlékezés az egyházakkal. Hagyományápolás, közösségfejlesztés, kezdeményezések a településfejlesztő munkában. (BEM )
Nyilvánosságot teremtése a várost, annak lakóit érintő döntések előkészítésekor. (Nyilvánosságért )
Mezőberény város környezetének védelme, szennyvízhálózat kiépítésének segítése, a kiépítés figyelemmel kisérése. (Mb. Környezetvédelméért)

Baráti Egylet Mezőberényért Egyesület:
Szűcs Lajos, akkori (1986) tanácselnök kezdeményezésére 102 fő jelent meg az alapításra. Bartóki József javaslatára vették fel a Baráti Egylet Mezőberényért nevet. Az egyesület elnöke Szűcs Lajos lett. Tiszteletbeli tagokat is választottak Dr. Bak Mihály orvos, Dr. Irányi István tanár, Petőfi kutató, Joós Béla nyugalmazott iskolaigazgató, Dr. Kertész Márton a megyei tanács vb. titkára, Monostori Márton nyugalmazott tanító, Dr. Somos András akadémikus személyében. Az egyesület mai elnöke Nagy Ferenc, nyugalmazott iskolaigazgató.
1986-ban alakultak meg, ekkor már működött a Mezőberényből elszármazottak köre Budapesten, akik támogatták a megalakulást. Elkészítették a várossá nyilvánítás második pályázatát. Ennek eredménye lett az Elnöki Tanács 16/1989. II. 5./ sz. határozata, mely 1989. március 1-gyel Mezőberény nagyközséget várossá nyilvánította. Ez volt az egyesület első és legfontosabb célkitűzése. Megvalósulását az „új” város lakói is nagy örömmel fogadták.
Az alapszabályban rögzített további célkitűzések: Kapcsolattartás a Mezőberényből elszármazottakkal Budapesten és Szegeden és a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A Gronau Petőfi Körrel kialakított kapcsolat későbbi eredetű. Városi szintű rendezvények szervezése, lebonyolítása: március 15-i Körös parti emlékoszlopnál koszorúzás, augusztus 20-án a Berényből elszármazottak találkozóját rendszeresen megszervezik. Halottak napi ökumenikus megemlékezés a Hősi emlékműnél szintén az egyesület feladata. A hagyományápolásra, közösségfejlesztésre is nagy gondot fordítanak. Több kezdeményezést tettek a településfejlesztési munkában. Kiadványokat szerkesztettek, készítettek.
Szekciók jöttek létre az eredeti célokból következő feladatok végzésére: gazdasági, pénzügyi, településfejlesztési, kulturális - humán szekciók alakultak a várospolitika megfelelő kérdéseivel foglalkozó intézményeivel, önkormányzati bizottságaival való együttműködés jegyében.
Kiállítást rendeztek Budapesten két ízben a várossá nyilvánítást elősegítendő. Néprajzi, helytörténeti dokumentumokat állítottak ki Hentz Lajos gyűjteményéből, Bartóki József festményei, plasztikái kerültek kiállításra. Bemutatkozott a Kiszely Jánosné vezette díszítőművész kör kézimunkáival, népzenei együttes lépett fel.
Farsangi bálakat, kirándulásokat szerveztek.
A humán szekció részt vett a város címerének, zászlajának elkészítésében. Javasolta a városközpont átalakítását, kialakítását, a háromalakos szobor és az átriumban elhelyezett szobor elkészítését. A Hősi emlékmű eredeti alakjának visszaállításában, 2. világháború hősi halottainak és az elhurcoltak neveinek megörökítése, valamint a Halottak Napi ökumenikus megemlékezés városi hagyománya kialakítása fűződik nevükhöz.
Az egyesület különböző területeken mozgósított. Szervezett a szennyvízelvezető rendszer kiépítésében, az utak pormentesítésében, a liget karbantartásában. A Celesztina kastély hasznosítására tett javaslatokat, az állandó helytörténeti és néprajzi gyűjtemény kialakításában is szerepet vállalt. A népi szecessziós Valentinyi-ház megőrzése tárgyában járt el, emléktáblák elhelyezése ügyében működött közre. A vonalas telefonhálózat kiépítését is segítette. Javasolta a város szociális térképének elkésztését, a munkanélküliségből adódó problémák kezelését, a város intézményei külföldi kapcsolatainak elismerését. (Wurzen, Visk) Az 1973-ban kiadott monográfia kiegészítő kötetének elkészítését időszerű feladatként jelölte meg. Önálló kiadványként három alkalommal jelentette meg a Berényi Kalendáriumot, egyet az önkormányzat támogatásával.
Elnökségi üléseket havonta, közgyűléseit évi két alaklommal tartja. Anyagi eszközeit a tagi támogatásokból, a szja 1%-nak felajánlásiból és pályázatokon nyert összegekből képezi. 2005-ben a Nemzeti Civil Alap 200 000 Ft működési támogatást biztosított. Egyes rendezvényekhez az önkormányzat pályázat útján nyújtott támogatást.
1986-ban 102 alapító és 6 tiszteletbeli tagot számláltak, ma felére csökkent a létszám elköltözés, halálozás, kilépés miatt.
Az egyesület mai céljai közé sorolja a településfejlesztést, a hagyományteremtést és ápolást, a város élhetőbbé tételét. Véleményük szerint a civil szervezetek egymástól elszigetelve tevékenykednek, pedig céljaik gyakran megegyeznek, együttműködésüket segíteni kellene.

Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület:
A Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesületet Dr. Hegedűs Pál, Szűcs Imre, Tóth Sándor kezdeményezésére alapították 1994-ben.
Az alapítók a város természeti, építészeti és kulturális örökségének megóvását és megőrzését fogalmazták meg céljaik között a lakosság támogatása és segítsége mellett. Erősíteni kívánják a lokálpatriotizmust a település fejlődése érdekében. Közreműködnek a város arculatát meghatározó tervek és programok előkészítésében és részbeni megvalósításában, többek között a Városrendezési terv és Mezőberény fásítási programja elkészítésében, végrehajtásában. Kezdeményezésükre a szálloda előtti tér kialakításakor két japánakác fa maradt meg a régi piactéren az elődök által ültetett fafajra emlékeztetve. Az egyik emlékfa alá egy fedeles padot készítettek.
A közelmúltban kezdeményezték a helyi védettségről szóló önkormányzati rendelet megalkotását, melynek eredményeként elkészült az a kimutatás, mely jelenleg 46 helyi védettségű épületet tartalmaz. A rendelet az eredeti állapotban történő homlokzati felújításhoz a tulajdonos számára anyagi támogatás biztosítására ad lehetőséget az önkormányzat költségvetésének terhére.
Tevékenységük során, az 1990-es évek közepén, kialakították a város játszóterét, ami mára már rekonstrukcióra szorul. Anyagi lehetőségeiket az újjáépítés már meghaladja, ezért aktívan résztvettek annak a pályázatnak a kidolgozásában, mely a játszótér teljes felújítását kívánja megvalósítani.
Az egyesület aktívan részt vesz Mezőberény helytörténetének megismerésében, ismertetésében. Szép példája ennek a Bonyhai féle Mezőberény monográfia 1200 példányban reprint kiadásban történő megjelentetése, valamint az Osada Mező – Berény című könyv kiadásához és a mezőberényi „Ki kicsoda” című kiadvány megjelentetéséhez nyújtott anyagi támogatás.
Anyagi áldozatvállalásuk mellett, kezdeményezésükre nevezik a városi strandot Kálmán Fürdőnek, megépítőjére emlékezve. Emlékére az egyesület bronz emléktáblát helyezett el a fürdő területén és ugyanitt egy újabb zsindelyes, fedeles pad kihelyezése szolgálja a strandolók kényelmét. (Ez a padforma lassan az egyesület jelképévé válik.) A strand röplabdapályája kialakításában is részt vettek.
Igyekeznek a gyermekeket is bevonni a természet megóvásába, megbecsülésébe, ezért kétévente az általános iskolával közösen meghirdetik a Csodálatos természet című pályázatot az óvodás és iskoláskorú gyermekek részére.
Elsősorban saját forrásaikból, valamint önkormányzati, vállalkozói és lakossági támogatással több helyi érték megmentését vállalták fel. Ezek közé tartozik a régi közkutak feltérképezése, adataik, tervrajzaik megszerzése, lehetőség szerinti felújításuk. A liget főbejáratára új kaput készítettek. Három információs tábla kihelyezésével segítették a városba érkező idegenek tájékozódását, elkészítésüket az önkormányzat is támogatta. Felújították a Mezőberénybe jövő utaknál elhelyezett testvérvárosi táblákat.
A település három nemzetiségének hagyományait az elmúlt években rendszeresen megrendezett disznótorral ápolták, melyeken jellegzetes nemzetiségi ételeket főztek.
Jó kapcsolatot ápolnak a város vezetőivel, a vállalkozókkal és nem utolsó sorban a lakossággal.
Mezőberény testvérvárosaival és a határon túli magyarsággal is ápolják a kapcsolatokat a magyar kultúra és hagyományok fennmaradását segítendő. A Révkomáromban működő Selye János Egyetem számára 2005-ben könyvadományt gyűjtöttek, míg a Szovátáról érkező pedagógusok részvételét támogatják az évente Békéscsabán megrendezésre kerülő kismesterségek elsajátítását célzó alkotó táborban.
Jelenleg 50 fő rendes és 3 fő pártoló tagjuk van. Elnöke 1994 – 1998 között Tóth Sándor, 1998-tól 2003-ig Fekete József, 2003-tól pedig Kovács Lászlóné.
Az egyesület bevételei tagdíjból, adományokból, az SZJA 1%-ból, valamint pályázati forrásból származnak.
Tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül, az alapító okiratukban meghatározottak szerint végzik.
Eredményeik:
A várost és lakosait érintő döntések előkészítés során való megismertetése részben megvalósult. (Nyilvánosság.)
Szennyvízhálózat szakaszainak megépültsége mutatja eredményeiket. (MB Környezetvédelméért)
Helyi védettséget teremtő rendelet létrehozása. Kutak felújítása, információs táblák állítása, a Kálmán fürdő történetének felkutatása, emléktábla. Helyi szokások gyűjtése, ápolása. 2004. május 1-i ünnepség megrendezése. Jó a kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a polgármesterrel, a közszolgáltató intézmény vezetőjével, a pályázatíró munkatárssal. (Városszépítők)
Környezetvédelem, természetvédelem, fenntartható fejlődés, környezeti nevelés, vidékfejlesztés. (Körösök Völgye)
A telefonhálózat kiépítése, elszármazottak világtalálkozója, a PSG profilváltása és „kéttannyelvűsítése”, Mezőberény monográfia elkészítésében részvétel, testvérvárosi kapcsolatok fejlődése a legnagyobb eredmények. (BEM)
Pályázatokon részt vesznek, Pl. 300 000 Ft–ból vásároltak számítógépet. (Városvédők)
Iratok tárolására kérnek helyet, mert a működési helyükön nincsen hely. (Városvédők)

Foglalkozás, munkahelyi érdekvédelem
3 szervezet tartozik e csoportba, 96 fő taggal. 1968 és 1992 között alakultak. Bevételük 217 000 Ft, kiadásuk 138 325 Ft volt a megadott évben.
Célkitűzéseik:
Szociális juttatások, érdekképviselet. (Közalkalmazottak )
A tagok érdekeinek képviselete, az önálló gazdálkodáshoz szükséges szakmai ismeretek fejlesztése, a termelés és értékesítés szervezése, a gép és eszközellátás, a közös géphasználat előmozdítása, a föld termő erejének fokozása, a természetes környezet óvása. (Mb. Gazdakör )
Mezőberény és Köröstarcsa iparosainak és kereskedőinek érdekvédelme.
Mezőberény és Körzete Ipartestülete 1990-ben lett bejegyezve 29 fő létszám, 66 000 Ft bevétel tagdíjból, pártolói díjakból, kiadásukról nincs adat. Elnök Valnerovicz Kálmán (Ipartestület )
Bevételek – kiadások, a taglétszámok alakulása:
A Mezőberényi Gazdakört 2002-ben jegyezték be, 21 taglétszámmal. 29 037 Ft bevételből 24 000 Ft volt a tagdíj, a kiadásuk10 325 Ft volt. Kovács László az elnök.
Közalkalmazottak Szakszervezeti Bizottsága 1968-ban alakult 46 fővel, 151 000 Ft a bevétele, ebből 151 000 Ft tagdíjból, a kiadása 128 000 Ft volt a szervezetnek, elnöke Andrésiné Daru Ilona
Eredményeik:
Tagjainak érdekképviseletének ellátása a Munkaügyi Tanácsban és Garanciaszövetkezet keretében, érdekérvényesítés a MAT-ban , a megyei és országos szövetségben hatékonyan részt vesz képviselőjük. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi képzéseket szerveznek, részt vállalnak a tanulók képzésében. A helyi és önkormányzati célok ismertetését is feladatuknak tartják. (Ipartestület)
Szakmai előadások szervezése a tagság ismereteinek bővítésére: adórendeletek változása, új vetőmagok, pályázatok, helyi rendeletek. Jó a kapcsolata az önkormányzattal. (Mb.Gazdakör)
Az önkormányzat az éves költségvetés tárgyalására a bizottsági és testületi ülésekre meghívja. (Közalkalmazottak)

Kultúra, könyvkultúra
3 alapítvány, 52 tag, bevételük 906 000 Ft, kiadásuk 505 146 Ft.
Célkitűzéseik:
Rekreációs tevékenység és intellektuális (olvasókör, filmvetítés, filmklub, kézművesség) igények felkeltése és kielégítése, hangsúlyozottan a közösségi élet megteremtésére Mezőberényben. (Viola )
A mezőberényi Városi Könyvtár rendezvényeinek támogatása, a könyvtár szolgálatainak fejlesztése, az alapítványi célok megvalósításához szükséges források gyűjtése. (Könyvtárpártoló )
Erdélyi szellemi kulturális hagyományok ápolása, megismertetése és támogatása. (Erdélyi K. )
Bevételek – kiadások, a taglétszámok alakulása:
A Mezőberényi Erdélyi Kört 1992-ben jegyezték be. Elnök Kajlik Péter. (Erdélyi K.)
35 tagja van, 71 000 Ft bevétellel, amiből tagdíj 33 000 Ft. 81146 Ft volt a kiadási oldalon.
A Könyvtárpártoló Alapítvány 1989-ben alakult. 738 000 Ft bevétellel és 287 000 Ft kiadással számolt el. Kis Éva, Sinka Albertné, Tóth Csabáné, Várfalvi Erzsébet alapította, Pallagi Mária a kuratórium elnöke.
A Viola Szabadidős és Kulturális Egyesületet 2001-ben alapította 17 fő. 97 000 Ft volt bevételük, amiből jelentős tételnek számít a 2000 Ft/fős tagdíj. Kiadásuk 137 000 Ft volt, elnök Siófoki Attila.
Eredményeik:
Erdélyi Körök Országos Szövetségének találkozóján vettek részt 2000-ben, Székelyudvarhely árvízkárosultjait segítették 2005-ben Jótékonysági bálokat és kulturális rendezvényeket szerveztek. (Erdélyi K.)
Az alapítvány támogatásával jutott a könyvtár az első fénymásoló géphez 1995-ben, újíthatta fel a zenei részleget modern eszközökkel 2000-ben, készíttetett gyermekléptékű kisbútorokat 2003-ban. Alapításától kezdve rendszeresen támogatja a könyvtári rendezvényeket, gyermekprogramokat, előadói esteket, író –olvasó találkozókat. Pályázati sajáterőt biztosított könyvbeszerzési pályázathoz, mely által a többszörösét nyerte el könyvtár. (Könyvtárpártoló)

Bekerült az elemzésbe néhány, nem kifejezetten e tárgykörbe tartozó civil szervezet munkájának a számbavétele is. Talán a sport fejezetnél is szerepelhetnének.
Bekerülésük indoka az, hogy sajátos (sport) célkitűzéseiken túl, más, fontos közösségi célok megvalósítását is célul tűzték ki, illetve meg is valósítanak ilyen feladatokat.

Mezőberényi Horgász Egyesület (Mezőberény Petőfi S. u. 8.sz.)
A Mezőberényi Horgász Egyesület egy 1943. június 10-én alakult civil szerveződés, amely tagjainak horgász érdekeinek képviseletére, horgászsport fejlesztésére jött létre. A megtalált iratok szerint 9 alapító tagja volt : Dr. Braun József, R. Braun Ádám, Balta János, Boldis János, Csajtay János, Szutorisz László, Rück József és Nádudvari Károly. A vezetőség elnökből, alelnökből, titkárból, pénztárosból, ellenőrből és horgászmesterből állt. (A hat választmányi tag mellett 3 választmányi póttag volt megjelölve) Az egyesületben számvizsgáló bizottság működött.
Első elnöke Szutorisz László volt. 1951-től Pilcz András, 1953-tól Szilágyi Lajos 1957-től Babinszki András.
Új alapszabály 1961- ben, majd 1972-ben készült. Az akkori elnök Tóth Imre volt, ekkor 7 tagú vezetőség működött: elnök, társelnök, titkár, szervező titkár, pénztáros, horgászmester, ifjúsági felelős. Emellett működött az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság. A tagság létszáma 180-190 fő volt.
Tóth Imre halálát követően 1994-től 2005-ig Kmetykó István volt az elnök. 1989. szeptember 6-án az egyesületet a Békés Megyei Bíróság nyilvántartásba vette.
Ettől kezdve 9 tagú vezetőség működött: elnök, alelnök, titkár, horgászmester, ifjúsági felelős, gazdasági felelős és 2 tag. Ellenőrző bizottság és fegyelmi bizottság is működik.
2005 évtől az egyesület elnöke Adamik Jánosné. További vezetőségi tagok: Patai János elnökhelyettes, Bondár József titkár, Jakusovszki János gazdasági vezető, Lestyán János horgászmester, Nagy István ifjúsági felelős, Kmetykó István vezetőségi tag, Virág Imréné vezetőségi tag, ifj Farkas Zoltán vezetőségi tag.
Az egyesület fontos társadalmi szerepet tölt be Mezőberény életében.
Egyesületünk a város egyik legnagyobb taglétszámmal rendelkező civil szerveződése, 2005 évben 268 tagot számlált. Ebből 46 fő ifjúsági és gyermek korosztály, 222 felnőtt. A hölgyek között is egyre népszerűbb ez a sport, illetve a szabadidő ilyen módon történő eltöltése, hiszen évről évre nő a hölgytagok száma. Jelenleg 14-en vannak.
Az egyesület 2005 évben 3.483 eFt. forgalmat bonyolított le a megyei szövetség és a HTSz. engedélyek értékesítéséből. Saját bevétele: 592 eFt. Kiadás: 669 eFt. De az előző évi tartalék fedezetet nyújtott a veszteségre. A legnagyobb terhet a Csatornamű Társulat részére megfizetett 230.750 Ft jelentette.
Minden évben megrendezésre került a nyári nagyhalfogó verseny, fiatal horgászaink részére a kishalfogó verseny, valamint az őszi horgászverseny. A részvétel változó, a tagság létszámához képest kevésnek mondható általában 40-60 fő körüli.
A nyári nagyhalfogó verseny 3 napos rendezvény, melyen a horgászok családtagjai is részt szoktak venni. Minden nap kerül valami a bográcsba, a verseny befejeztével pedig a kifogott halakból halászlé készül. Ekkor már nagyobb a létszám, ugyanis a benevezett horgásztársak családtagjai és barátok is megérkeznek, és együtt fogyasztják a nagy üstben készült ebédet.
Farsang idején horgászbálat szoktak rendezni, melyre a Város lakosságát is meghívják, ezen 130-140 fő szokott részt venni.
Rendszeresen részt vesznek a Köröstarcsai MAMF keretében megrendezésre kerülő hal- és tájjellegű ételfőző versenyen Itt 2004-ben egy első, egy harmadik, 2005 egy negyedik hellyel, 2006-ban második helyezéssel is dicsekedhetnek.
Az egyesület székházában a téli időszakban minden pénteki napon 17 órától 21 óráig klubnapot tartanak, ahova nem csak a horgásztársak, hanem a város lakói is betérhetnek. Horgászfilmeket lehetett nézni, van biliárd, darts, sakk, dominó. Egésznapos versenyt is rendeznek tagjaik számára horgászatra alkalmatlan téli hétvégén. A székház belső felújítását a tagok „társadalmi munkában” elvégezték.
Fejlesztéseinket eddig saját forrásból igyekezték megoldani. 2006-ban a Nemzeti Civil Alapprogram Dél-Alföldi Kollégiumának a civil szervezetek működési kiadásainak támogatására kiírt pályázatot nyújtottak be, melynek eredményeként 100.000 Ft-ot nyertek. Az ifjúsági sporthorgászat oktatására forrásokat különítettek el. 2005-ben 12, 2006-ban 23 gyermek és ifjúsági horgászt készítettek fel az állami horgászvizsgára. Mindannyian eredményes vizsgát tettek. Táboroztatásuk fontos lenne, jelenleg erre anyagi lehetőségeik nincsenek.
Az egyesület tagjai legfontosabb eredménynek könyvelik el, hogy végre saját kezelésű horgászvizük van. 2005-ben évben az önkormányzattól bérlik a
Boldisháti – holtágat. Tagjaik nekiláttak a holtág partjának kitakarításához, hogy a víz megközelíthető legyen. A vízterületre 147 sporttárs váltott engedélyt, melynek feltétele, hogy az illető az egyszeri 5 000 Ft-os halasítási hozzájárulást megfizesse. Az éves területi jegy ára szintén 5000 Ft. A befolyt pénzből megkezdték a halasítást.
Az egyesület benyújtotta új halgazdálkodási tervét az FM Békés Megyei Halászati Hatóságához.
2006 évben bevételük 2.360.000 Ft, kiadásaik: 1.958.193 Ft volt.
A taglétszám 285 főre növekedett. A saját vízterületre 147-en váltottak engedélyt.
A területi engedély ára 10.000 Ft.
Az egyesület az önkormányzattól támogatást még nem kért, most viszont a Boldisháti - holtág fejlesztéséhez segítséget fognak kérni. A kulturált horgászat, a természet és a halállomány védelme érdekében szükségesnek tartják illemhelyek, őrépület építését, tűzrakó- és sátorhely kialakítását, szeméttárolók kihelyezését. Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában álló 082/4 hrsz.-ú erdő és szántó művelési ágú területet az egyesület használatába adná, tagjaik az elhanyagolt területet kitakarítanák, gondoznák és ezen a fenti létesítmények elhelyezhetők lennének.
Az egyesület az önkormányzattal és a Német Hagyományőrző Egyesülettel együtt tagja a Körösök-Völgye LEADER+ Akciócsoportnak, ahol tevékenyen szeretne közreműködni a vidékfejlesztési programban, főként a turizmusfejlesztés területén.

Mezőberény Vadásztársaság
1918-tól 1931-ig működött vadásztársaság Mezőberényben. A mai társaság elődjének az 1945 őszén alakult társaság tekinthető, melynek első elnöke Szabó Árpád iskolaigazgató volt. Akkor 27 ezer holdon gazdálkodtak. 1952-ben a társaság a Vörös Csillag nevet vette föl.
A mai társaság 1997-től használja a Mezőberény Vadásztársaság nevet. Tagsága 45 fő, a település minden rétege képviselve van.
Intéző Bizottság irányítja a tagság munkáját. Elnök Balaton Zoltán, titkár Litvai György, vadászmester Adamik János, gazdaságvezető Hegedűs Pál, sport és természetvédelmi felelős Maczkó István. Saját székházzal rendelkeznek, amelyben iroda, tanácsterem, konyha, és három vendégszoba kapott helyet. Rendelkeznek gépjárművekkel, a vadászathoz szükséges más kellékekkel. Hivatásos vadászokat alkalmaznak három főt: Barna Mihályt, Krcsmárik Tamást, 2006-től Gál Pétert. Ők etetik, védik, óvják, gondozzák a vadállományt és vadásztatják a tagokat, vendégeket. Elismerésre méltó, fontos munkát végeznek, védik a természeti értékeket, a vadat, a környezetet. A társaság 9500 hektár vadászatra és vadgazdálkodásra alkalmas földterületen működik.
A vadászat évszakokhoz kapcsolódó tevékenység. Januárban, februárban a vadak etetése, védelme a legfontosabb feladat. Ekkor vadászható a fácán, őzsuta, vadkacsa, dúvadak (róka, szarka, dolmányos varjú) Ilyenkor tervezik a következő év gazdálkodását is.
Március, április, május a mezőgazdasági munkák kezdete, ilyenkor jelentkeznek az első vadkárok, amit szeretne a társaság a legkisebb mértékűre szorítani. Ezekben a hónapokban az adott területről riasztják a vadakat, ez igénybe veszi a társaság minden tagját. A megakadályozott vadkár a társaság pénztárcáját kíméli. Áprilisban kezdődik az őzbakok vadászata. Fontos az állomány felmérése, minőségének megállapítása, a kiemelt egyedek tartózkodási helyének pontos ismerete. Vadásztatásuk a társaság éves bevételének mintegy harmadát jelenti. 2005-ben Mezőberényben vadászott János Károly spanyol király is, több bakot ejtett el. Ekkor születnek a nyulak, őzek, kelnek a fácánok, vadkacsák, de kelnek, születnek a ragadozók is. Fontos tehát a gondoskodás, az odafigyelés. Ebben az időben a fácántelep javítása, korszerűsítése, a kacsatelep karbantartása, a székház gondozása, faültetés, tavaszi nagytakarítás a legfontosabb feladat.
Júniusban, júliusban, augusztusban érkeznek meg az előnevelt vadkacsák (200 db), előnevelt fácán (2000 db), melyeket fel kell nevelni. Augusztus az őzbakok vadászatának ideje, vendégek fogadása.
Szeptember, október, november az éves munka eredményei betakarításának az időszaka, a vadászat ideje, de ekkor már etetni is kell a vadat, és védeni.
Szeptember a vadkacsa vadászatának az időszaka, ez egyéni vadászat, októbertől a társasvadászat időszaka következik fácánokra, novembertől mezei nyulakra. Decemberben két alkalommal vendégeket is fogadnak. A tagok hívják meg a vadászbarátaikat. Ennek az időszaknak a feladatai közé tartozik a nyúlbefogás is (250 darab), folyik a vadak etetése, őrzése.
A társaság évi költségvetése meghaladja a 12 000 000 Ft-ot. Bevételeik az őzbak , őzsuta, fácánkakas, mezei nyúl bérvadászatából, az élő mezei nyúl befogásából értékesítéséből és tagdíjakból adódnak.
Átlagos esztendőkben 30 – 32 őzbak, 40 – 60- őzsuta, 400 – 500 fácánkakas, 200 – 300 mezei nyúl, 200 – 250 élve befogott mezei nyúl kerül terítékre.
Jó kapcsolatuk van a rendőrséggel, közösen járőröznek a hivatalos vadászokkal. Sportolók segítenek az élő nyúl befogásában meg az általános iskolások is. Jó kapcsolatot ápolnak a gazdálkodókkal, akikkel rendszeresen megbeszélik gondjaikat, problémáikat.

Alföld Turista Egyesület Mezőberény, 1983-ban alakult.
Célja valamennyi korosztály számára fejleszteni a megyei turista életet, népszerűsíteni a természetben való sportos, aktív gyalogos és kerékpáros túrázást, az utcai és terepfutást, lépéseket tenni a túrázók számának növelése, a teljesítménytúrázás megismertetése és megszerettetése érdekében. A sportturisztika, a természetjárás és a tömegsport helyi szintű szervezésével elősegíteni az egészséges életmód vonzóvá tételét. Népszerűsíteni kívánják az alföldi túrázást.
Egyaránt foglalkoznak versenysporttal, tömegsporttal és a főként ezekhez kapcsolható kulturális tevékenységgel.
Taglétszámuk a következőképpen alakult: 1983: 33, 1988: 58, 1993: 70, 1998: 99, 2003: 100, 2006: 95. Vezetőjük 1983-ban Molnár Jenő, 1988 – 2003 között Váradi László, 2006-ban Földes Péter.
Évi rendszeres, visszatérő rendezvények száma: 1983: 1, 1988: 4, 1993: 8, 1998: 14, 2003: 17, 2006: 15.
A rendezvények célja városunk és környéke, ezzel párhuzamosan a Körösök vidékének megismertetése, az alföldi túrázás népszerűsítése. Lehetővé tenni, hogy kisdiákok, családok is bekapcsolódhassanak programjainkba, ezzel hozzáférhetőbbé tegyék a mindenki által elérhető sportolási, rekreációs lehetőségeket. A hagyományápolást is fontos feladatuknak tekintik.
Egyre növekvő érdeklődés mutatkozott egyesületük munkája iránt. A résztvevők egyre nagyobb hányada vesz részt visszatérőként túráikon. Ismertségük először helyi szinten, majd országosan is növekedett. Rendezvényeiket évről – évre több szervezet építi be a sajátjai közé. A helyi és az országos média is növekvő érdeklődést tanúsít programjaik iránt. (Zöld Pont, Est, Tourinform stb.) Rendezvényeik látogatottsága 20 főtől 300 főig terjed.
A városban a Petőfi Sándor Művelődési Központtal, tanintézményekkel, a Baráti Egylettel, a és Városszépítő és Városvédő Egyesülettel vannak szorosabb kapcsolatban. Közös kulturális rendezvényeket szerveznek. A Zöld Szív Egyesülettel környezetvédelmi programjaik vannak. Évente több alkalommal 10-15 fő vesz részt ezeken. A megyében a Körösök Völgye Turista Egyesülettel (Békéscsaba), a Makadám Világjáró Kerékpáros Klubbal (Gyula), a Csabai Bihargókkal (Békéscsaba), a Békés Megyei Sportszövetségek Érdekszövetségi Egyesületével, Békés Megyei Természetbarát Bizottsággal építettek ki szorosabb kapcsolatokat. Kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, szervezeti kapcsolatokat is kialakítottak. Az országban: Magyar Sportturisztikai Szövetséggel, a Magyar Természetjárók Szövetségével, a Vasutas Természetjárók Szövetségével vannak kapcsolatban. A különböző szövetségek minősítési rendszerében 40 tagjuk vesz részt, különféle tisztségeket töltenek be, a regionális képviselet 4-5 fő látja el. Napi kapcsolatot ápolnak a helyi, megyebeli, országos szervezetekkel.
Külföldön a Petőfi Kulturális Egyesülettel (Románia, Fehéregyháza, Petőfi emlékhely), Münsingenben a Radsport Kerékpáros Egyesülettel vannak kapcsolatban. Részt vesznek egymás rendezvényein alkalmanként, ez néhány évente 7 – 10 főt érint.
Egy-egy kiemelkedő rendezvényeik az elmúlt időszakból a KÖRÖS Teljesítménytúrák, Petőfi Emléktúrák megrendezése, az 1999-es Petőfi túra Erdélyben, 1995-ben közös kerékpártúra a münsingeniekkel Soprontól Mezőberényig.
Költségvetési adatok. A bevételek alakulása: 1988: 1 500, 1993: 115 000, 1998: 625 000, 2003: 1303 000, 2006: 860 000 forint volt.
A bevételi források: tagdíj, önkormányzati támogatás, pályázatok, szponzorok, egyéni hozzájárulások.
Kiadások: 1988: 1 500, 1993: 145 000, 1998: 625 000, 2003: 920 000, 2006: 927 000 forint volt. Kiadásaik szervezési, működési költségek, eszközök, nevezési díj, utazási költség, szövetségi tagdíjak, felszerelés vásárlás, rendezvények költségei voltak.
Fontos feladataik közé sorolják túrarendezvények, szakági sportrendezvények, szervezését, hogy tagjaikban és az érdeklődőkben felkeltsék a természetjárás, a rendszeres testmozgás iránti igényt, hogy ösztönözzék őket a rendszeres természetjárásra. Elősegítik a sportminősítések megszerzését. Túrák és táborozások szervezésével az érintett tájegységek, népek életének, kultúrájának megismertetése, természetszeretetre, honismeretre, a természetben való helyes viselkedésre nevelnek. Bővíteni kívánják tagjaink kedvezménykörét. Elő kívánják segíteni a rendszeres klubtevékenységet, információt adni, cserélni más hasonló külföldi, országos, regionális és helyi szövetségekkel, egyesületekkel, társaságokkal és klubokkal. Klubnapokon előadásokat szerveznek.
Részt vettek a jelzett turistaút-hálózat fenntartásában, új jelzett turistautak létrehozásában.
Tagjai érdekeit kívánják képviselni, ugyanakkor közhasznú szervezetként másokat is részesíteni közhasznú szolgáltatásainkból.
„Szakmai munkánkban, szellemiségünkben a rendszerváltás utáni időkben hangsúlyeltolódásról nem beszélhetünk. Ami változást jelentett, az új lehetőségek felbukkanásával, azok kihasználásával anyagi támogatottságunk nagyságrendekkel történő megnövelése, ami természetesen fokozta aktivitásunkat is. Hozzájárult ezekhez előző anyaegyesületünkből történő kiválásunk, teljes önállósodásunk.
Legfiatalabb aktív tagunk 10 éves, a legidősebb 78, átlagéletkorunk 42 év. Egy-egy rendezvényre vonatkoztatva olykor tapasztalható olyanfajta rétegződés, ami a rendezvény fizikai nehézségeit tükrözi, de a legidősebbek és a legfiatalabbak is rendszeresen részt vesznek a rendszerességet, állóképességet igénylő túráinkon. Ugyanez mondható el az általunk végzett szervezési, technikai munkák elvégzésére. Legfontosabb erősségünk az a fajta összetartás, ami átsegített bennünket különféle problémákon, válsághelyzeteken. Miközben a rendszerváltás környékén a megye hasonló egyesületeinek döntő része megszűnt, mi együtt tudtunk maradni, mert tagjaink elfogadták, hogy az eddig „alanyinak” tekintett támogatást nekünk, megfelelő közösségi szellem kialakításával, az egyesületnek és a tagságnak kell átvállalni. Tudtunk áldozatot hozni, a feltételek megteremtését túlnyomó részben saját munkával biztosítani, ami bizonyos önállóságot eredményezett. Tagságunk eközben nemhogy csökkent volna, hanem kismértékben nőtt is. A megszűnt egyesületek számos tagját, akik azonosulni tudtak céljainkkal, fogadni tudtuk. Az előzőekből, valamint a megyei érdekszövetségünk meggyengüléséből következően bizonyos megyei feladatokat is ellátunk, a mai napig is. Erősségünknek tekintjük továbbá azt a jó értelemben vett megszállottságot, amellyel folyamatosan új célokat tűzhettünk ki és értünk el egyre értékesebb sportsikereket. Amire a jövőben nagyobb gondot kell fordítani: a fentiek szellemét időben átörökíteni a fiatalabb generációra is az egyesület tevékenységének folytonossága miatt. A korábbi színvonal tartásához egyre több ember munkájára lesz szükség.”

A Mazsorett Varázs Alapítvány 2004. január 30-án alakult.
A kuratórium elnöke Mezei József, Gönye Béláné titkár, Gyurkó Csabáné tag, Urbancsokné Fürdős Csilla tag, Kocsis Lászlóné tag. Évi rendszeres, visszatérő rendezvény az Európa- bajnokság, amelyeken 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban is részt vettek. Egyik legfontosabb feladatuk az Eb-re való kiutazás megszervezése, lebonyolítása, szponzorok felkutatása.
A Mezeiné Szegedi Erzsébet által vezetett csoportok igen szép eredményekkel dicsekedhetnek. 2005-ben II. III, IV. helyezéseket, 2006-ban I. és IV. helyezéseket, és az Európa-bajnokság Miss Mazsorett címét nyerték el. Rendezvényeiknek igen magas a látogatottsága. Kiemelkedő, említést érdemlő rendezvény 2004-ben az újévi koncert. Erősségük a kreativitás, rugalmasság, jó szervezőkészség, figyelmesség, a jó kapcsolatteremtő képesség, gyermekek iránti felelősség, az igényességre való nevelés, megbecsülés. Fontosnak tartják a pályázatírásra való nagyobb figyelemfordítást és eredményességet.

A szervezetek, egyesületek nem csak saját munkájukról adtak véleményt, hanem megfogalmazták mondanivalójukat az önkormányzat és egymás felé is, hogy munkájukat még hasznosabbá, sikeresebbé tegyék nem csak maguk, de a köz, elsősorban a mezőberényi polgárok javára. Érdemes gondolataikra figyelni, hisz nem kevés ember véleménye, javaslata fogalmazódik meg mondataikban.
Ugyanakkor az önkormányzat is bemutatta azt a segítséget, amellyel a különböző civil egyesületeket, szervezeteket támogatja.

Az önkormányzat
Az önkormányzat változatos formában segíti a civil szervezetek működését.
A Petőfi Sándor Művelődési Központ önkormányzati intézményként 12 szervezetnek a székhelye. Pályázatíró tréninget is szerveztek, NCA pályázati tájékoztatást tartottak, az APEH tájékoztatójának is helyet adtak. E helyen más csoportok is működnek.
Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatást is ad. Pályázat úton városi rendezvények támogatására, testvérvárosi kapcsolatok ápolására van lehetőség.
Egyedi támogatásokat is nyújt. Jogi segítséget lehet kérni a polgármesteri hivataltól.
A Mezőberényi Hírmondó az 1%-os támogatás megjelentetésre ingyen igénybe veheti minden szervezet, mint ahogy a város honlapját, vagy a könyvtár internetes segítségét is használhatják az egyesületek.

Elvárások
Az önkormányzattal szembeni elvárások is megfogalmazódtak. A szervezetek igénylik az önkormányzat pénzbeli támogatásának fenntartását, növelését, kedvezményes elhelyezést kérnek, lehetőség megtalálásával teleház vagy civilek házának létrehozását igényelnék. Más lehetőség híján a Művelődési Központban iratanyagok elhelyezésének megoldása is nagy segítség lenne számukra. A polgármesteri hivatalban civil szervezetek segítésére megbízott munkatársra tartanának igényt. Minden szervezet továbbra is fontosnak tartja az együttműködést.
Egymással szemben igényként merült fel az egymás munkájának kölcsönös megismerése.

Nemzetiségi hagyományokat ápoló egyesületek

Mezőberényi Cigányokért Egyesület

A Mezőberényi Cigányokért Egyesület Kérhalom u. 10. sz. alatt működik. Mezei Tibor az elnök. Az egyesület 2002-ben alakult 18 fővel, napjainkban 21 főt számlál tagságuk. 2005. május 26-án lettek közhasznú az egyesületté.
Az első vezetőségben az elnök Mezei Tibor, helyettes Csányiné Adorján Ildikó, Prekopa Júlia, gazdasági vezető Lászlóné Burai Julianna, a felügyelő bizottság tagjai Fekete Zsoltné és Burai Béla voltak. A 2005-ben választott vezetőségben az elnök Mezei Tibor, elnökhelyettes Lászlóné Burai Julianna, gazdasági felelős Papp Imréné, a felügyelő bizottság tagjai Tyukodi Lajos, Döméné Geszti Piroska, Papp Sándor lett megválasztva.
Célja:
Célként jelölték meg a Mezőberényben élő cigány lakosság szociális és kulturális felzárkóztatását. A cigány tanulók támogatását és a fiatalság képzésbe valóbevonását.
Bevételek - kiadások: 5 098 982 Ft volt, bértámogatásból 4 089 164 forint, pályázatokon nyert 700 000 forint, egyéb bevételből 309 818 forint tevődött össze. Kiadásaik voltak: személyi jellegű 2 876 064 forint, ennek közterhei 1 219 512 forint, egyéb kiadások pedig 767 485 forintra rúgtak, mely összesen 4 863 061 forintot tesz ki.
2005-ben már 235 900 Ft a bevétel, tagdíjból 30 000 Ft, bértámogatást kaptak.
8 000 000 forintot, pályázatokból 3 500 000 forintot, egyéb bevételből 734 100 forintot könyvelhettek el. Összesen 12 264 100 Ft volt a bevételük. Kiadásaik voltak munkabérre és járulékokra 9 700 000 Ft, dologiakra 2 000 000-et, egyéb kiadásokra 500 000 forintot költöttek, összesen 12 200 000 forint volt a kiadásuk.
A 2006-os év pénzforgalma. Bevétel pénzmaradványból 319 556 forint, bértámogatás a Megyei Munkaügyi Központtól 3 998 647 forint, pályázaton nyertek 3 605 571 forintot, mikrohitelt igényeltek 1 118 000 forint összegben. Működési bevételeik származtak tagdíjból 30 000 forint, terembérlet 286 120 forint, egyéb bevételből 616 789 forint összegben. Összes bevételük 9 974 683 forint volt.
Kiadásaik a következőkben alakultak: munkabér, megbízási díjak 4 718 247 forint, járulékok 2 964 276 forint, mikrohitel törlesztés 599 706 forint, a képzések díjai 459 996 forint, pályázati díjak 33 249 forint, tárgyi eszközök beszerzése 167 215 forint, működési kiadások 772 423 forintra rúgtak. Összesen: 9 715 112 Ft.
Eredményeik, sikereik az elmúlt három évben
Foglalkoztatási programokat szerveztek és bonyolítottak mintegy 70 fővel. Dolgoztak még a munkaerő piacon történő elhelyezéssel, a telepek rendezésére munkaprogramokat indítottak.
2004. április és május között „Közéleti képzésen” 7 alkalommal vett rész a szervezet vezetője, ilyen képzésre 2006-ban is sor került. 2005 novembere – 2006 márciusa között 20 fő vett részt „Gyors étkeztetői” tanfolyamon. 2006-ban 16 fő végezte el a „Házi segélynyújtó” tanfolyamot, 2006 novemberétől 2007 márciusáig 16 fő vett részt az „Állatgondozó tanfolyamon”, 2006 májusában Számítógép-kezelői tanfolyamon vettek részt. Munkatársaik drámapedagógiai, uniós pályázatíró és közösségfejlesztő képzésben is részesültek.
Az általános iskolások felzárkóztatásában is részt vállalt az egyesület. Iskolai koordinátorokat bíztak meg. Kommunikációs problémamegoldó tréningeket szerveztek, vetélkedőket, kirándulásokat bonyolítottak le, tanulmányi versenyeket szerveztek, a legjobbak kiránduláson vehettek részt, könyvjutalmat kaptak. A ballagókat virággal, könyvvel köszöntötték. Tematikus gyermektáborokat szerveztek. Hagyományőrző gyermektánccsoportot működtetnek.
Évente ismétlődő kulturális rendezvényük a „Májusi körkép” és az „Őszi vásár”, melyeken az óvodások és a kisiskolások mesét mondanak, játékos vetélkedőket szerveznek számukra, majális illetve cigánybál megtartására is sor került az elmúlt időszakban.
Egyéb rendezvényeik között szerepel, hogy a kismamák számára és az iskoláskorúak szüleinek egészségügyi előadásokat szerveztek. Rendszeresen megtartják a roma kulturális napot, három alkalommal megszervezték a Békés Megyei Cigány Lakosok Kulturális Seregszemléjét. Zenés, táncos rendezvényeik vannak a fiatalok számára. „Kerekasztal” programokat tartottak a többségi és kisebbségi, a civil és az önkormányzati, a civil és a vállalkozói együttműködésről. Tapasztalatcseréket, fórumokat rendeztek, pályázatokat írtak.
Rendszeresen pályáztak tárgyi eszköz beszerzésre, táboroztatásra, kulturális programokra is. Nagyobb pályázataik: KAC – 2004 . Kapacitásbővítő - 2005. Autonómia Alapítvány kiírása - ROP 2.1. Autonómia Alapítvánnyal – 2005 közös PHARE pályázat – A drámapedagógia módszerének bevezetése és alkalmazása a roma közösségekben. Partnerként az országban 4 közül az egyik megvalósító helyszín Mezőberény volt. OFA 2006-ban 1 fő fiatal diplomás és 1 fő érettségizett cigány származású munkatárs, 12 hónapra történő foglalkoztatására nyertek pályázati támogatást. NCA-hoz minden évben pályáztak működési támogatásra, illetve szakmai együttműködési és egyéb programok támogatására is. Ilyen pályázati program kertében történt a számítástechnikai képzés és egy évre az ingyenes Internet használat is.
Kapcsolatok, elvárások: A szervezet működése óta szinte napi kapcsolatban van a városi önkormányzattal, amely adott esetben segítséget is nyújtott. A jövőre nézve hatékonyabb tájékoztatást, együttműködést várnak el, valamint a közös célt szolgáló pályázatok esetében partneri együttműködést. Rendezvényeinkre, programjaikra nagyobb odafigyelést és részvételt szeretnének.
Együttműködési megállapodásuk van a Csantavéri Roma Egyesület – Shavorengo drom egyesülettel - a kommunikáció erősítéséről, segítségadás pályázatírásban és más területeken - témákban. A Mezőberényi Cigányok Kisebbségi Önkormányzatával a Közösségi Ház használata, a közösen végzett tevékenység tárgyában dolgoznak együtt. Megállapodást kötöttek a Surman Boksz Club Közhasznú Egyesülettel a fiatalok sportolásával kapcsolatban, pályázatírásban és megvalósításban. Hasonló tartalmú megállapodást kötöttek a Mezőberényi Cigány Gyermekekért Egyesülettel, azzal bővítve, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában is közösen részt vállalnak. Jó a kapcsolatuk a helyi kisebbség szervezeteivel, a Baráti Egylet Mezőberényért Egyesülettel. Tagjai, illetve munkakapcsolatban állnak megyei szervezetekkel. (Munkaügyi Központ, Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum, Békés Megyei Közösségfejlesztő, Autonómia Alapítvány)

Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület
A Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület 1991. augusztus 7-én, alakuló közgyűlésén alkotta meg Alapszabályát. Székhelye Mezőberény, Kossuth tér 6. sz.
Alapvető célja a Mezőberényben és környékén élő német nemzetiség, német kisebbség érdekeinek képviselete, a német nyelv őrzése és ápolása. Az egyesület a városban és a környékén élő német kisebbség érdekeit jeleníti meg, és vállalja azok képviseletét.
Közhasznú céljai a Mezőberény és környezete német lakosok kulturális értékeinek feltárása, hagyományainak ápolása, nyelvismeretük felfrissítése, egyéb kulturális tevékenység. A magyarországi német kisebbségi szervezetekkel kapcsolat létesítése, ápolása. A testvérvárosokkal és a Mezőberényből elszármazott német ajkúakkal kapcsolatok ápolása. Mezőberényi német nemzetiségi óvodások és általános iskolások csoportjainak támogatása, részükre rendezvények, táborok szervezése, nemzetiségi nevelők, oktatók képzésének segítése, az egyesület ifjúsági csoportjának támogatása.
Az egyesület önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, nyilvános tagsággal rendelkezik a leírt célok megvalósítására.
Magyar és nem magyar állampolgár lehet tagja vagy pártolója. A tagdíj évente 1 000 Ft, diákoknak 500 Ft.
A vezetőség megválasztása négy évre szól, a közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, vagy ha szükség úgy kívánja.
1991-ben 15-en alapították, 1993-ban 27-en, 1996-ban 38-an, 1998-ban 45-en, 2003-ban 68-an, 2006-ban 87-en voltak.
Vezetők. 1991 – 1994 között Wolf Ödön elnök, Borgula Pálné helyettes, Braun Róza pénztáros volt, 1994 -től 1997-ig Vidó Györgyné volt az elnök, Vári Krisztina a társelnök, Wolf Ödönné pénztáros, Borgula Pálné vezetőségi tag volt. 1997 és 2003 között Wagner Márton volt az elnök, Frey Anna a társelnök, Hoffmann Andrásné pénztáros, Borgula Pálné és Frey Ágnes voltak a vezetőségi tagok. 2003-tól 2006-ig Wagner Márton volt az elnök, Wagner József helyettes, Hoffmann Andrásné pénztáros, Herter Márton és Rau Mihály voltak a vezetőségi tagok.
Évi rendszeres, visszatérő rendezvényeik:
1993 óta emlékeznek a „málenkij robotba” hurcoltakra (1945. jan. 6.) Megemlékeznek (a málenkij robotból) hazatérés napjára (1947. jól. 29.), a németek kitelepítésére Mezőberényből (1946. május 7.). Ezek évi rendszeres megemlékezések.
1998-tól húsvéti tojásfestést rendeznek a gyermekek, unokák számára, ilyenkor bundáskenyérrel vendégelik meg a résztvevőket. Pünkösd másnapján van a magyarországi németek ünnepnapja. Augusztus 20-án fogadják a német testvérvárosok küldötteit és az elszármazottakat. Karácsony előtt a gyermekek számára karácsonyfa díszítést szerveznek.
2003 óta Márton – napi rendezvény szervezésében is részt vesznek más szervezetekkel közösen,
A rendezvények célja, feladata: „a nemzetiségi tudat erősítése, a német nemzetiségi kultúra ápolása, történelmi események feltárása, ismertetése, rendületlen hazaszeretetre nevelés serkentése”.
Munkájuk eredményességét mutatja az egyre nagyobb érdeklődés az egyesület iránt, ez tükröződik a taglétszám növekedésében is.
Rendezvényeiket kezdetben 30 – 41 fő látogatta rendszeresen, ma már akár több százan is megjelennek hívásukra.
A város más rendezvényein, így például a nemzeti ünnepeken is részt vesznek, de vidéken is évi 3 – 4 alkalommal megjelennek képviselőik.
Kapcsolatot tartanak a Mezőberényi Szlovákok Szervezetével, az I. Kerületi Evangélikus Egyházközséggel, a Mezőberényi Német Kisebbségi Önkormányzat rendezvényein is részt vesznek. A Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége, az Eleki Németek Egyesülete, Német Kisebbségi Önkormányzatok: Almáskamarás, Békés, Elek, Gyomaendrőd, Gyula, Kétegyháza, Orosháza, valamint a Békés – Csongrád Megyei Iskola Egyesület rendezvényein is megjelennek.
A Békés Megyei Németek Anyanyelvi és Kulturális Napját évente más helyen rendezik meg, melyen képviselik a mezőberényinémetséget. 2005. október 15-én Mezőberényben tartották a 14. Békés Megyei Németek Anyanyelvi és Kulturális Napját, a résztvevőket külön köszöntötték a mezőberényi nem német nemzetiségiek. Ellátogatnak Budapestre a Magyarországi Németek Gálaműsorára minden év január második szombatján.
2006 májusában a kitelepítettek emlékművénél felsorolták a kitelepítettek neveit a 60. évfordulóra emlékezve.
Bevételeik, kiadásaik, tagdíj:
Bevételeik közül a szja 1%-t az alábbiakra fordították:
1997-ben a szja 1% 32 416 Ft volt, ezt a német nemzetiségi óvodások formaruha anyagának vásárlására fordították.
1998-ban már 55 658 Ft volt a bevétel, amiből a ruhavarratást támogatták.
1999-ben a befolyt 83 144 forint a német nemzetiségi néptánc tábor megvalósításához volt elengedhetetlen.
2000-ben 54 929 forinttal támogatták a Mezőberényi magyar, német és szlovák szűcshímzések című könyv megjelentetését, valamint (9 929 forinttal) a német nemzetiségi az óvodásokat és az iskolásokat.
2001-ben 85 995 forinttal a német nemzetiségi néptánc-tábort, míg 2002-ben 113 240 forinttal szintén a német nemzetiségi nyelvi tábor és nemzetiségi német néptánc-tábor volt támogatva.
2003-ban a 97 979 forint bevételből a német nemzetiségi nyelvi tábor mellett az óvónők nemzetiségi ruhavásárlására 47 979 forint jutott.
2004-ben 152 217 forintból a német nemzetiségi óvónők ruhájára 46 521 forintot, az anyanyelvi és kulturális nap megrendezésére 106 000 forintot fordítottak.
2005-ben 135 295-ból megrendelték a német színház előadását a gyermekek számára 35 295 forintért, 100 000 forintot fordítottak a német temető régi síremlékeinek megőrzésére, ápolására.
2006-ban 147 604 Ft volt a szja 1%-ból a bevételük.
Bevételi források: tagdíj, szja 1%, pályázatok, Német Kisebbségi Önkormányzat támogatása, egyéb támogatás.
Kiadásaik nagy részét a nemzetiségi óvodások, iskolások támogatására, rendezvényekre, gyermektáborokra, német temető megóvására fordították.
Nem fizettek személyi béreket, juttatásokat.
Beszámolójuk szerint a megalakuláskor túlzott óvatoskodások voltak az időseknél, ma már középkorúak és fiatalok vannak többségben. A kitelepítettek közül is vannak már tagok és pártoló tagok.
Erősségeiknek tartják az önzetlen segítségadást a rendezvényekben, az egyesület összetartó programjait, hogy felkeltették a gyerekek, fiatalok érdeklődését.

Mezőberényi Szlovákok Szervezete
A Mezőberényi Szlovákok Szervezete 1992. november 12-én alakult meg. Működési és Szervezeti Szabályzata szerint önálló jogi személy, mely kollektív tagja a Magyarországi Szlovákok Szövetségének. Üléseiket kezdetben a Tessedik téren, a volt Úttörőházban tartották.
Céljuk ösztönözni a Mezőberényben élő szlovákságot azonosságtudatának megtartására, anyanyelvének tanulására, hasznosítására, hogy segítsék kultúrája megőrzését, fellendítését, hagyományainak ápolását. Megismertessék a város fiataljait nemzetiségi „gyökereikkel”. Kulturális koncepciójukban is hasonló célok megvalósítását tűzték ki célul maguk elé.
2003-ban Elképzelések a jövőre címmel határozták meg feladataikat. Célként az önazonosság-tudat megőrzését, az anyanyelv ápolását, használatát, a szlovák kultúra megőrzését, fellendítését, a hagyományok őrzését, átadását, a valláskultúra értékeinek feltárását, megőrzését fogalmazták meg, és hogy „elősegítse Mezőberény szlovák történelmének, társadalmi helyzetének, fejlődésének tudományos kutatását.”
Kapcsolatot tartanak az evangélikus egyházzal, elsősorban a 2. kerületivel, segítik a nemzetiségi óvoda működését, közös rendezvényeket szerveznek. Élő a kapcsolatuk a mezőberényi más nemzetiségi szervezetekkel, az anyaországgal, valamint megyei és országos szervezetekkel. Mezőberényi szlovákok tárgyi emlékének megőrzése érdekében fotóalbumot kívánnak kiadni.
A szervezetnek két csoportja van, a Szlovák Pávakör és a Hagyományőrző Klub. A pávakör fellépési lehetőségeinek biztosítása is szerepel feladataik között.
Tagok, vezetők
1992-ben az alakuláskor 45 fő volt a tagok száma, 7 fő a pártoló tagoké, elnökük Savolt György, a titkár Nagyné Kolláth Mária volt.
1996-ban kicsit csökken a taglétszám, a 35 fő 5 fős vezetőséget választott, elnök Ocsovszkii Ildikó volt egészen 1999-ig, ekkor jegyezték be a bíróságon a szervezetet.
1999-ben a 38 tag (30 rendes, 8 pártoló) közül a januári közgyűlésen 28 fő jelent meg (még a Tessedik tér a székhely), ekkor választották meg Borgula Györgynét elnöknek, aki ma is a szervezet élén áll. Emelkedett a taglétszámuk: 2000-ben 44 fő, 2001-ben 62 fő, 2002-ben 59 fő.(Ekkor került átadásra a Jeszenszky út 21. szám alatti klubterem.) 2003-ban 59 fő, 2004-ben 72 fő, 2005-ben pedig 68 tagot számlál a szervezet. Zolnai János az elnökhelyettes, Olej János, Cservenák János, Polcné E. Katalin a vezetőség tagjai. Visszatérő, helyi rendezvényeik: Az év eleje az ünneplés, az öröm, a vigadás ideje. Januárban általában pótszilveszterrel indul az év. Nemsokára közeledik a farsang, ilyenkor farsangi bálat rendeznek a II. ker. ev. napközi otthonban. Ezt követi februárban a szlovák bál, a tél búcsúztatása jegyében. Ekkor azonban már „komolyabb” dolgokkal, jelesen a szlovák hagyományokkal, nyelvvel is foglalkoznak; megrendezik a szlovák nemzetiségi kulturális délutánt. A Berény Szállóban bál zárja az eseményeket. Így ünnepelték fennállásuk 10. évfordulóját is. Vidéki kulturális csoportok érkeztek a már rendszeresen fellépő berényi csoportok (óvodások, gyermek citerások, stb.) mellé. Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, a Magyarországi Szlovákok elnöke, és megyei meghívottak is megjelentek, a város vezetői mellett. Januárban is, mint minden más hónapban, megtartják a hagyományőrző névnapokat.
Jeles hagyományuk a György-napi szokások felelevenítése. György napján tejfölös lepény, csőröge, sós kifli, szendvics kerül az asztalra az állatok kihajtásának és a béresek, juhászok gazdánál való megvendégelésének emlékére.
Húsvét ünnepét is megrendezik minden évben. A készülődés jegyében templomtakarítás is szerepel a teendők között, mint ahogyan az istentisztelet vagy az Úrvacsora vétel az ünnepet jelzi. Ez történik Pünkösdkor is, és részt vesznek az ebben az időszakban már hagyományosan megrendezésre kerülő evangélikus kórustalálkozón is.
Péter-Pál szintén az egyik jeles nap, a hagyományok szerint az aratás kezdete. Bográcsban főtt finomsággal emlékeznek erre az ünnepre, vendégeket is hívnak, hogy megosszák velük főztjüket. A szervezet az anyanyelvi rendezvények keretein belül, bográcsban marhapörköltet készít, ilyenkor vendégeik a Német Hagyományápoló Egyesület tagjai is, erre a rendezvényre rendszeresen meghívják őket.
Rendszeresen augusztusban fogadják a szlovákiai Gútáról érkező testvérvárosi delegációt. Ellátásukról, programjaikról gondoskodnak.
Szeptember a betakarítás, a termés számbavételének ideje. Egy alkalommal nagy sikerű betakarítási programsorozatot indítottak, hálaadó ünnepet szerveztek. Fejér Sándor tiszteletes úr egy szép imát mondott azzal kapcsolatban, hogy az egyház és a keresztény ember lelkében nagyon erősen élnek ezek az ünnepek. Erre az alkalomra sok finomságot készítettek. Szeptemberben megünnepelik a nyári névnapokat, szalonnasütést rendeznek az udvarban.
Szüreti ünnepet tartanak minden évben, a program kisebb – nagyobb eltérésekkel változatlan.
Októberben Hálaadó istentiszteleten vesznek részt, ahol általában Kalocsay Károly koncertezik.
Az időszak egyik fontos elfoglaltsága a csigatészta-készítés.
Minden évben megemlékeznek Mindenszentek és Halottak Napjáról.
A hosszú téli esték alkalmasak a hagyományok felelevenítésére, a régi szlovák szokások számbavételére, megismertetésére. Ilyen a „vecserkázás” szokása is. Szlovák ételekkel vendégelik meg egymást.
Minden év visszatérő alkalma a készülődés karácsonyra. Fenyődíszekkel, asztali díszekkel, mézeskaláccsal készülnek, majd megtartják a karácsonyi ünnepséget énekekkel, beszélgetéssel. Ilyenkor tea és kalács is kerül az asztalra.
Visszatérő, fontos esemény a közgyűlés, ekkor összegezik végzett munkájukat, határoznak a következő év fontos feladatairól.
Nem rendszeresen ismétlődő rendezvények, programok
A szervezet tagjai büszkék azokra a rendezvényeikre, általuk megtartott eseményekre is, melyek nem térnek vissza minden évben, de alkalmat kínálnak bemutatkozásra, céljaik, munkájuk megismertetésére. A helyi sajtóban ismertették célkitűzéseiket „Közösség a szlovákokért” címmel, melyben elmondták a címbeli célkitűzés meghatározása mellett, hogy szervezetük rendszeresen szervezi a város minden korosztályát érintő nemzetiségi programjait, őrzi szlovák hagyományait, közösségeket ösztönöz hagyományok ápolására. Médiabeli megjelenésüket az MTV-beli szereplésük is mutatja. „Lángos sütés a néphagyományoknak megfelelően” címet adhatnánk a felvett anyagnak. Egyik november disznóvágásukra az óvodásokat is meghívták, pogácsával, teával kínálták őket. A helyi tévé is bemutatta ezt az eseményt. Más alkalommal a gutai vendégek vettek rész a disznótorban.
Éves munkájuk szorosan kötődik a pávakör munkájához. Programjait támogatják; anyagi segítséget nyújtottak a viselet felújítására, fellépéseik, utazásaik szervezésében segítenek, egyszóval: menedzselik a pávakört. Fogadták a Topolcianky folklór csoportot, bemutatkozási lehetőség teremtettek számukra.
Nem csak megtervezték, de ki is adták a szlovák népdalgyűjteményt, mely terveik szerint 118 szlovák népdalt, névnapi köszöntőt tartalmaz 150 oldalon. 200 példány kiadását tervezték. Anyagilag is segíttek Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből című könyvének a megjelentetésben. A szerző a klubhelységben bemutatta, dedikálta könyvét egy alkalommal és átadott 50 példányt.
Kiállítást rendeztek a szlovákság tárgyi emlékeiből, gubával kínálták a látogatókat;
népművészeti babákkal ismertették meg a megjelenteket, 63 babát mutattak be klubjukban. A betakarítási hálaadó ünnepség okán nagysikerű kiállítást rendeztek mezőgazdasági terményekből.
Anyagilag is támogatták két gyermek részvételét nemzetiségi táborban. Gyermek-citeratábort támogattak, Országos Szlovák Tábort szerveztek.
A szlovák nyelv tanulását segítették, a résztvevők térítésmentesen vehettek részt a képzésben, heti 2 x 2 órában. Két csoport is indult, egy kezdő és egy haladó. Závoda Pál könyvbemutatóján is részt vettek, az író Jadviga párnája című könyvét mutatta be. A rendezvényt anyagilag is támogatták.
Mezőberény adott otthont a Békés Megyei Nemzetiségi Kisebbségi ülésnek, itt rendezték meg a megyei szlovák általános iskolások anyanyelvi és ének versenyét, ahol 200 fő jelent meg a megyéből, itt tartották a szlovákok lakta kistérségi vezetők találkozóját és a Délalföldi Szlovákok vezetőinek találkozójára is Mezőberényben került sor.
Egyik legnagyobb eredményük a 2002-ben átadott több célú épület, ahol szabadabban tarthatják rendezvényeiket, programjaikat. Itt ünnepelték 10 éves születésnapjukat.
Közös rendezvényeik helyi szervezetekkel:
Szoros kapcsolataikat mutatják a szlovák nemzetiségi óvodával közös rendezvényeik. Ezeket évente tartják. Farsangi ünnepséggel kezdődik az év, az óvoda ballagási ünnepségével azonban nem végződik, hanem más alkalmak is tarkítják az évet, mint a szlovák nyelvű kukorica fosztóka, a szüreti bál, a disznótor. A Kodály úti óvodában tanulják a szlovák nyelvet, az innen „ballagó” óvodások szlovák népdal-gyűjteményt kapnak útravalóul a szervezettől.
Igen szoros a kapcsolatuk a szlovák evangélikus egyházzal, annak napközi otthonával, nem csak, mert egy telken, részben közös épületben dolgoznak.
Rendszeres, évente ismétlődő rendezvényeik vannak. Ilyenek az évente többszöri, fontos alkalmakhoz kötött istentiszteletek, a templombelső takarítása, a közös farsang és számos más rendezvény. Evangélikus egyházzal közös rendezvény a kórustalálkozó is, és Jeszenszky Károly szobrának megkoszorúzása. A tagok részt vettek a „tót” temető rendbehozatalában is társadalmi munkában.
A város által hirdetett rendezvényeken is részt vesznek. Ezek a nemzeti ünnepeken való megjelenés, és a Berényi Napokhoz kapcsolódó rendezvények. Ekkor fogadják, látják vendégül, készítenek programot a szlovák testvérvárosból érkezettek számára, a környékbeli városokat is bemutatják a küldötteknek. Szlovák bemutatót tartottak a Berényi Napokon, berendezték a szlovák pavilont. Városi rendezvény a pörköltfőző verseny melyen részt vesznek, például egy alkalommal 14 kakasból főztek paprikást.
Mezőberény újratelepítésének 275. évfordulóján aktívan részt vettek. Közösen köszöntötték a város lakóival a millenniumot.
A Művelődési Házzal is szoros kapcsolatot ápolnak. Közös rendezvényük sora bizonyítja együttműködésüket. Pótszilvesztert tartottak a városi nyugdíjas klubbal, Anyák napja műsort rendeztek, a Pávaköri találkozókat is rendszeresen itt bonyolítják le, ahol szép sikereket értek el, de említhetjük közös rendezvényként a nemzetiségek napját is, vagy a nyugdíjas Ki, mit tud?-ot. Decemberben közös Mikulás-partit rendeztek a Művelődési Központban. A „Leg a láb” Művészeti Iskola Mikulás-napi rendezvényein szaloncukorral lepték meg a gyerekeket. Szerződést kötöttek egy szlovák tánc megtanulására az iskolával, ezt anyagilag is támogatták.
Felvették a kapcsolatot a szlovák oktatási intézményekkel. Látogatást szerveztek a gyermekek érdeklődésének felkeltésére a szlovák nyelvi továbbtanulás iránt a békéscsabai Szlovák Gimnázium, a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák tanszéke megismerésére.
Jó kapcsolatokat ápolnak a helyi németséggel, őket rendezvényeikre meghívják, rendezvényeiken részt vesznek. (Pünkösdkor eleget tesznek a Német Hagyományápoló Egyesület maghívásának.)
Rendezvények vidéken, külföldön:
A megyebeli szlováksággal igen élénk a kapcsolatuk. Csorvással, Békéscsabával, Tótkomlóssal, Csabacsűddel, szóval minden megyebeli szlovákok által lakott településre rendszeresen ellátogatnak. E kapcsolatokat szervezett programokban való részvétel jelenti, a népdalkörök találkozójától kezdve a disznótorral bezárólag. Szlovákiából érkezett színházi előadást látogattak Békéscsabán, nemzetiségi klubok találkozóján vettek részt Eleken, népzenei találkozón voltak Békéscsabán, ahol sikeresen szerepelt a pávakör Az Alföld szinte minden fontosabb népdalfesztiválján részt vesznek, de énekeltek már Szegeden, Budapesten is, szép sikerrel, ezeket oklevelek, arany és ezüst minősítések mutatják. Mint ahogy a nemzetiséghez kapcsolódó gasztronómiai versenyeken és bemutatókon is sikerekkel rendszeresen részt vesznek.
Tótkomlóson a kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos előadást hallgattak meg, majd megalakították az Alföldi Szlovák Szervezetek Szövetségét, melynek a Mezőberényi Szlovákok Szervezete is alapító tagja lett.
Kirándultak Topolcianky városába, találkoztak Poprád egyik iskolájának tanulóival, tanáraival. Gútán 4 fő koszorúzott Cirill és Metód ünnepe alkalmából. Pénzügyek: 2000-ben a tagdíj 360 Ft /fő/ év, 2002-ben 4000 Ft-ra emelkedett a tagdíj.
2004-ben a bevétel a szja1%-ból 93208Ft, 2005-ben szja1% 59853 Ft, míg a tagdíj évi 500 Ft-ra emelkedett. A bevételek nagy része pályázatokból származik.

Összegzés

A civil szervezetek megalakulását tekintve megállapítható, hogy nagyrészük 1989 előtt alakult meg. A vizsgált szervezetek közül 4 alakult a jelzett év előtt, kettő az adott évben, 22 pedig utána. A tűzoltók, a közalkalmazottak szakszervezete, a turizmussal foglalkozók, és a Baráti Egylet Mezőberényért szervezetek korábban, 1989-ben pedig a horgászok, és a könyvtárbarátok alapítottak egyesületet. (Nem szerepelnek a felsorolásban a vadászok, pedig működtek.) A taglétszámot vizsgálva már kissé érdekesebbé válik a kép. Az 1989 előtti taglétszám 452 főt mutat úgy, hogy két szervezet nem adott létszámadatokat, ezzel szemben áll az 506 tagot mutató később alakult szervezetek tagsága, ebben a csoportban nyolc nem jelzett taglétszámot.
29 egyesület adott jelentést bevételeiről 27 166 124 Ft összegben. Ebből 14 812 740 Ft a sport és 12 353 384 Ft az egyéb szervezet bevétele, ehhez adódik még a nemzetiségek által megadott bevételek összege12 859 810 Ft, összesen 40 025 934 Ft, jelentékeny összeg.
Következtetéseket levonni a feldolgozott anyagból merész vállalkozás lenne, hiszen a rendelkezésre álló adatok igen hiányosak, gyakran nem egy időpontban kerültek felvételre, nem azonos időpontot mutatnak.
A nem bejegyzett, az önkormányzatnál számon nem tartott, a civil szervezetek internetes oldalán nem szereplő egyesületek, körök, társaságok, klubok, csoportok nem szerepelnek a dolgozatban. Bár a kezdő meghatározás szerint ezek is tagjai a civil szférának. Ilyenek az énekkarok, fotóklubok, képzőművészeti körök, népművészeti, kézműves körök, népzenei együttesek, zenekarok a zene minden ágazatából, tánccsoportok, egészségügyi és természetgyógyász klubok, helytörténeti, helyismereti csoportok, hobbikörök, nőklubok, nyugdíjas klubok, egyházak. Számbavételük munka és időigénye, meghaladja e dolgozat szerzőjének lehetőségeit.
Az mindenesetre ebből az anyagból is kitűnik, hogy ami a civil szféra területén lejátszódik a világban, az nyomon követhető Mezőberényben is. Megerősödtek létszámban, anyagi erőkben a civilek. Ahogy a nemzetközi porondon, szerte a világban hallatják hangjukat, egyre erősebben, úgy a hatalom, a kormányok, a multik is kénytelenek számolni erejükkel, ezért gyakran elébe mennek a civil kihívásoknak, igyekszenek használni, kihasználni azt.
Az Európai Unióban külön szervezeti keretek formájában foglalkoznak a civilek ügyeivel, a tagországok mindegyike így vagy úgy foglalkozik a civil szervezetekkel. Magyarországon az Országgyűlés megalkotta a 2003. évi L. törvényt a Nemzeti Civil Alapprogramról a civil szervezetek támogatására, regionális szinteken is létrejöttek a megfelelő intézmények.
Belátható, hogy nagy erőt képviselnek ezek a szervezetek, különösen, ha összefognak egy – egy ügyben, illetve, ha folyamatosan egyeztetik munkájukat egymással a sikeres érdekérvényesítés érdekében. Hazai példa a Tubes ügye, amelyet mindenki ismer, de említhetem a Hév jegyek árának visszafogását is, mint egyik eredményét a civil összefogásnak.
A hatalom és a civilek közös fellépése különösen nagy eredményeket hozhat, amely közös érdeke mindkét félnek, felismerése, elfogadása azonban gyakran nehéz egyik vagy másik fél számára. A hatalmat az emberek hozták létre maguk alapvető érdekeinek érvényesítésére, mint ahogyan a civil szféra is az emberek, embercsoportok érdekeinek érvényesítésére törekszik. Ahol ezt felismerik, megszületnek az eredmények, fejlődik az ország, régió, település, ahol egymásnak feszülnek a két oldal erői, ott nincs előrejutás, vagy csak látszólagos, píár-eredményekről beszélhetünk.
Megerősödtek a mezőberényi szervezetek is. Mutatja erejüket végzett tevékenységük, szervezeteiknek taglétszáma, bevételeik, kiadásaik. Mindezek tudatában jelezte nem egy szervezet is, hogy több támogatást vár el az önkormányzattól, az elvárásokat konkrétan meg is fogalmazták. Megfogalmazódott az igény egymás munkájának megismerésére, úgy az önkormányzat, mint a többi civil szervezettel kapcsolatban.
Az önkormányzat segíti a civil szervezeteket, támogatja munkájukat.
A mezőberényi civil szervezetek és az önkormányzat tartalmasabb, hasznosabb együttműködésére azonban még sok kérdés vár megoldásra.
A közös érdekek felismerése a civil szervezetek számára is fontos, megoldandó feladat. Együttdolgozás a civilek és civilek, valamint a civil szervezetek és az önkormányzat között a közös érdekek felismerését jelentené, melyre egy – egy példa e dolgozatban is található. Hosszútávon ez a város polgárainak érdeke és ezt, az érdekükben való tevékenységet, tűzte célul minden hatalmi és civil szervezet.
Talán az előrelépést szolgálja ez a dolgozat is.

Felhasznált irodalom
A civil társadalom „világnézetben” Írta: Lester M. Salamon, S. Wojciech Sokolowski, Regina List, Civitalis Egyesület, Budapest, 2003.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
Az 1990. évi XCIII. törvény,
Az1990. évi C. törvény,
Az 1993. évi LXXVII. törvény
Az1995. évi C. törvény,
Az 1995. évi CXVII. törvény,
Az 1996. évi LXXXI. törvény
Az 1997. évi CLVI. törvény,
Nemzeti Civil Alapprogram,
Mezőberény története 1 - 2. Szerk.: Szabó Ferenc, Mezőberény Nagyközség Tanácsának kiadása 1973.
www.mezobereny.hu
www.nonprofit.hu
www.magyarorszag.hu

Melléklet:

A civil szervezetek működésének törvényi háttere Magyarországon
Az egyesületek, köztestületek, alapítványok, közhasznú szervezetek működésének jogi hátterét több érvényben lévő törvény, jogszabály határozza meg hazánkban. Legfontosabb azonban, hogy Alkotmányunk kimondja a 63.§ (1) bekezdésében: A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
Az 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezik a közhasznúságról. A közhasznúság a korábban létrejött szervezeteket is ebbe a formába terelte, mert kedvezőbb működési feltételeket biztosít számukra.
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett: társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.
A 4.§ (1) – bekezdésében kimondja, hogy közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet:
Milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt meghatározott tevékenységére fordítja.
Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A törvény megkülönböztet kiemelkedően közhasznú egyesületet. Az 5. § a kiemelkedõen közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a következő szigorításokat teszi. A szervezet létesítő okiratának a 4.§-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá, a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
A közhasznú szervezeteknek figyelembe kell venniük még a 6.§ (1) szerinti A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt, továbbá az irányadó más jogszabályokat.
A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendjét is szabályozza a törvény. A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok a III. fejezetben olvashatók.
7.§ (1) A közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell egyebek mellett
az ülésezésének gyakoriságára (amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet),
az ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, azok nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.
Szabályozza a közcélú adománygyűjtést: közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. (12.§ (1)) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. (2)
A gazdálkodás általános szabályai
A 14.§ (1) a következőkről rendelkezik. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. (2)
A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni (19.§). A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások érékét, illetve összegét. El kell készíteni a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A törvény kimondja, hogy a közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Az V. fejezet megfogalmazza, hogy mit nevez közhasznú tevékenységnek.
1. Egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenységet végző tevékenység.
2. Szociális tevékenységgel, családsegítéssel, időskorúak gondozásával való foglalkozás.
3. Tudományos tevékenység, kutatás.
4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.
5. Kulturális tevékenység.
6. Kulturális örökség megóvása.
7. Műemlékvédelem.
8. Természetvédelem, állatvédelem.
9. Környezetvédelem.
10. Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet.
11. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
12. Emberi és állampolgári jogok védelme.
13. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
14. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
15. Közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás.
16. Fogyasztóvédelem.
17. Rehabilitációs foglalkoztatás.
18. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.
19. Euroatlanti integráció elősegítése.
20. Közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.
21. Ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység.
Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hozott létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A kitűzött célok elérése és a civil társadalmi önszerveződés elősegítése érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2003. évi L. törvényt, a Nemzeti Civil Alapprogramról. A törvény célja a civil szervezetek működési, közhasznú tevékenységének, illetve a civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása. A nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása. Nemzetközi tagdíjakhoz támogatást biztosít, elősegíti az európai integrációs programokat. Támogatja a civil szférával kapcsolatos tudományos kutatásokat, monitoring tevékenységeket. A civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása, a civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása is szerepel a célok között. Támogatja a civil érdek-képviseleti tevékenységet.
E rövid előszóból és törvényismertetésből is jól látszik, hogy bár látszólag egyszerűnek tűnik egy civil szervezet létrehozása és működtetése, de az, ha jogi személyként jelenik meg, akkor jól körülhatárolt jogszabályok szerint kell, hogy működjön.

Az újratelepítés Mezőberényben

Az 1720-as években Békés és Csanád megye a Harruckern család tulajdonába került. Ekkor kezdődött az elnéptelenedett vidék tudatos benépesítése báró Harruckern János György vezetésével. Az elhagyott falvak egy részébe visszatért az elmenekült lakosság. Más települések, így Mezőberény is szervezett telepítési akció során éledt újra. Az első telepesek szlovákok voltak, 1723-ban Madarász András vezetésével érkeztek felvidéki megyékből és az Alföld északi területéről. Őket 1725-ben német telepesek követték, főként Württenbergből, Svábföldről és Magyarország nyugati megyéiből. A magyar családok 1731-ben a környező falvakból és a szomszédos megyékből költöztek a településre. A betelepülés a 18. század közepéig folytatódott. A népesség gyorsan növekedett, az 1700-as évek végére elérte az 5000 főt. A lakosság etnikai megoszlása a következőképpen alakult: szlovák 44,5%, német 34,1%, magyar 21,4%. Ez az arány a 19. század közepéig megmaradt. A letelepült lakosság három lakókörzetben egymástól elkülönülten helyezkedett el. Mindhárom népcsoport a protestáns felekezethez tartozott, ez egyik alapja volt a későbbi békés egymás mellett élésnek, egymás elfogadásának. A szlovákok a település északi részén laktak, a németek a település közepén, míg a magyarok a déli területén. A három részre osztott települést úgynevezett gátak választották el egymástól, így volt tót gát, német gát, magyar gát. A háromnyelvű népesség a XIX. század végéig szigorúan elkülönülten élt. Az elkülönülést jól tükrözik még a magyar rész, tót rész vagy a német rész elnevezések is.
Mindegyik közösség felépítette saját templomát. Az így létrejött terek körül alakult ki a sajátos háromközpontú település-szerkezet. Berény a háromközpontúságot - főként kulturálisan, a XX. század közepéig megőrizte. A közigazgatás és a kereskedelem tényleges központja a német részen található Kossuth tér az elöljárósággal és a nagyobb üzletekkel. A heti vásárokat is itt tartották. A belterület a XVIII. század végén, a XIX. század elején nyerte el jellegzetes arculatát, ekkorra alakult ki a ma is meglévő utcahálózata. Ebben az időszakban már szabályozták a házak építését, az utcák kialakítását, így a hármas tagoltság ellenére is egy egységes település jött létre. Ekkor épültek a település képét meghatározó templomok, elsőként 1789-ben a német evangélikus templom, majd 1797-ben a szlovák evangélikus templom barokk stílusban, a katolikus templom 1885-ben épült, legvégül 1804-ben késő barokk stílusban a magyar református templom. Az 1800-as évek első éveiben épült a copf stílusú Wenckheim kastély, ugyanekkor egyre tekintélyesebb házak is épültek, amit a korabeli írások is igazolnak.

Nemzetiségek a magyar jogalkotásban

Az 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól megalkotta az1993. évi LXXVII. törvényt. Mindenekelőtt kinyilvánította, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez. Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga. A Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része. Mindezek különleges értékek, megőrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető joga, de a magyar nemzet, végső soron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is. Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyűlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.
Az I. fejezetben az alapvető rendelkezések találhatóak. Meghatározza, hogy e törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
A 3. § első bekezdésében leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban élő kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. [Alkotmány 68. § (1) bekezdés]. Kultúrájuk része a magyarországi kultúrának. A második bekezdésben a nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jogot olyan alapvető emberi jognak mondja, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet. A következőben pedig megállapítja, hogy minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon. Az ötödik bekezdésben megtiltja a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetését. A 4. § első bekezdésében a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely:- a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi. Az 5. § első bekezdésében olvashatjuk, hogy a Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése. A másodikban pedig azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete.
II. fejezet az egyéni kisebbségi jogokkal foglalkozik. Megállapítja (7. § (1)), valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A 9. §-ban pedig kimondja, hogy a kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles.
(10. §) A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.
A 13. § rendelkezik a kisebbséghez tartozó személyek jogairól. Joga van:
a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;
b) részt venni az anyanyelvű oktatásban és művelődésben;
c) kisebbségi voltával kapcsolatos személyi adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.
(14. §) A kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra.
A III. fejezet a kisebbségek közösségi jogaival foglalkozik.
15. §-ban kimondja: A kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen közösségi joga.
16. §-ban: A kisebbségek joga történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása.
17. §-ban megállapítja, hogy a kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
A 3. bekezdésben a kisebbségi közösségek jogait sorolja:
Joga van (a) anyanyelvű, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni; (b) törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására.
A negyedik bekezdésben rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság - törvények keretei között - biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő jogait.
Munkájukat, védelmüket segíti az Országgyűlés általválasztott nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
A VI. fejezet a kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatásával foglalkozik.
(42. §) E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
(43. § (1)) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el, oktatásukat - ahol ezt igénylik - a kisebbségi települési önkormányzatokhoz nem tartozó közoktatási intézményekben is támogatja. A kisebbséghez tartozó gyermek, a szülője vagy gondviselője döntésének megfelelően, anyanyelvű, illetőleg anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) vagy magyar nyelvű oktatásban részesül, illetőleg részesülhet. A kisebbség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet. Egyazon kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása, illetve működtetése kötelező.
A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.
VII. fejezet foglalkozik a nyelvhasználattal. (51. § (1)) a Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles a 2. bekezdés szerint. A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

Függelék:

Civil szervezetek Mezőberényben

Alföld Turista Egyesület Mezőberény
5650 Mezőberény, Vasút u. 22.
Tel.: 66/352-396 06/30/2690-061
E-mail: alfoldte@alfoldte.hu
pfoldes@t-email.hu
Web - lap: alfoldte.hu
Földes Péter

Alfredo Lima Szellem- és Testedző Baráti Kör
5650 Mezőberény, Fő út. 4-6
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Kölcsey u. 11
Palotai Tibor

Baráti Egylet Mezőberényért
5650 Mezőberény, Fő út. 4-6
Tel.: 06/66/352-551, 06/20/207-1611
Nagy Ferenc

Berény Gyermek Futball Kulb Utánpótlás Nevelő Egyesület
5650 Mezőberény, Kérhalom u. 6
Tel.: 06/30/968-9680
E-mail: szottker@globonet.hu
Vrbovszki Zoltán

Berényi Kábel TV Szövetkezet
5650 Mezőberény, Fő u. 4-6.
Tel.: 66/423-695, 66/421-914
Fax.: 66/423-695
E-mail: berenytv@t-online.hu
Szák Gyula

Berényi Lovas Barátok Egyesülete
5650 Mezőberény, Fő út. 4-6
Madarász Ferenc

Cukorbetegek Mezőberényi Egyesülete
5650 Mezőberény, Fő út. 4-6
Babainszki Jánosné

Erős Vár Alapítvány
5650 Mezőberény, Kossuth tér. 6
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Petőfi út. 42
Tel.: 06/20/824-3812
E-mail: erosvar@freemail.hu
Speckné Jászfalvi Zsuzsanna

"Fogjunk Össze" Közhasznú Egyesület
5650 Mezőberény, Fő u. 4-6.
Tel.: 06/30/4567797
E-mail: kokauszkine@freemail.hu
Miklósik Béláné

Glória Szabadidő Sportklub
5650 Mezőberény, Gyomai u. 29
Kreisz Tibor

Intercaritas Hungary Ifjúsági Alapítvány
5650 Mezőberény, Bajcsy Zs. u. 2
Konyecsni György

Könyvtárpártoló Alapívány
5650 Mezőberény, Fő út 4.
Tel.: 06/66/515 - 558
Információ
Pallagi Mária

Közalkalmazottak Szakszervezeti Bizottsága
5650 Mezőberény, Kossuth tér. 6
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Békési u. 3
Tel.: 06/66/515-546
E-mail: andresine@mezobereny.hu
Andrésiné Daru Ilona

MAXIMUS Mezőberényi Fiatalok Közéleti és Kulturális Egyesülete
5650 Mezőberény, Fő út 4-6.
Tel.: 66/515-553; 06/30/9727-577
Halász Miklós

Mazsorett Varázs Alapítvány
5650 Mezőberény, Belencéresi u. 14
Tel.: 06/66/423-246 06/20/389-6688
E-mail: meze@freemail.hu
Mezei József

Mécses Szolgáló Közösség Egyesület
5650 Mezőberény, Fő út. 14
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Pf. 15.
Valnerovicz Kálmán

Mezőberény és Körzete Ipartestület
5650 Mezőberény, Fő út 14.
Tel: 66/352-876
Elnök: Tiba Mihály
Titkár: Valnerovicz Kálmán

Mezőberény Környezetvédelméért Alapítvány
5650 Mezőberény, Kossuth tér. 1
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Gyomai út. 20
Hoffmann Dániel

Mezőberény Nyilvánoságáért Egyesület
5650 Mezőberény, Fő út 4-6
Tel.: 06/20/949-4533
E-mail: siklosii@mezobereny.hu
Siklósi István

Mezőberény Református Gyülekezet Nevelése Érdekében Alapítvány
5650 Mezőberény, Kálvin tér. 9
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Pf. 65.
Tel.: 06/66/554-654
Vágvölgyi Mihályné

Mezőberény - Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola DSE
5650 Mezőberény, Petőfi ú. 17-19
Tel.: 06/30/983-9233
E-mail: pfuzfo@freemail.hu
Henger Péter

Mezőberényi Cigányokért Egyesület
5650 Mezőberény, Kérhalom u. 10.
Tel.: 66/424-424 06/70/615-9459
Fax.: 66/424-424
E-mail: mce@freemail.hu mezei63@freemail.hu
Mezei Tibor

Mezőberényi Erdélyi Kör
5650 Mezőberény, Fő út 4-6.
Tel: 66/423-593 06/30/280-2393
E-mail: kajlik@freemail.hu
Kajlik Péter

Mezőberényi Football Club
5650 Mezőberény, Sport u. 1
Kukey János

Mezőberényi Gazdakör
5650 Mezőberény, Fő út 4-6.
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Petőfi út. 50
Tel.: 06/30/904-3936
Kovács László

Mezőberényi Gyermek Kosárlabda Klub
5650 Mezőberény, Luther tér. 1
Tel.: 06/30/983-9233
E-mail: pfuzfo@freemail.hu
Henger Péter

Mezőberényi Gyermekfoci - Iskolai Labdarúgást Támogató Alapítvány
5650 Mezőberény, Petőfi ú. 9
Tel.: 06/30/280-2393
E-mail: kajlik@freemail.hu
Kajlik Péter

Mezőberényi Horgász Egyesülete
5650 Mezőberény Petőfi u. 8.
Tel.: 06/20/941-0503
E-mail: adamikici@mezobereny.hu
Adamik Jánosné

Mezőberényi Ipar Szabadidős Sportegyesület
5650 Mezőberény, Fő ú. 14
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Pf. 49.
Tel.: 06/30/938-0186
E-mail: iparfrey@datanet.hu
Frey Péter

Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület
Verein zur Pflege der Deutschen Traditionen in Mezőberény
5650 Mezőberény, Kossuth tér 6.
Tel.: 66/352-370 06/20/474-5678
E-mail: mezoberenyinhe@freemail.hu
Wagner Márton

Mezőberényi Óvodásokért Alapítvány
5650 Mezőberény, Csendes köz. 4
Tel.: 06/20/559-3383
E-mail: omjudit@freemail.hu
Olejné Merctz Judit

Mezőberényi Petőfi és Goethe Alapítvány
5650 Mezőberény, Petőfi ú. 13-15
Tel.: 06/66/515-578
Egeresiné Vas Ildikó

Mezőberényi Polgárőr Egyesület
5650 Mezőberény, Petőfi ú. 12
Tel.: 06/70/364-0779
Szota Róbert

Mezőberényi Sakk Egyesület
5650 Mezőberény, Puskin u. 44
Tel.: 06/30/254-5308
E-mail: mbcsaba@freemail.hu
Jozaf Csaba

Mezőberényi Szektorlabda Egyesület
5650 Mezőberény, Fő út. 4-6
Hicz András

Mezőberényi Szlovákok Szervezete
5650 Mezőberény, Jeszenszky u. 21.
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Jókai u. 25
Tel.: 66/421-182; 06/20/2222-435
Fax.: 66/421-182
Borgula Györgyné

Mezőberényi Vadásztársaság
5650 Mezőberény, Luther u. 23.
Tel.: 66/352-650
Balaton Zoltán

Mezőberényi Tenisz Klub
5650 Mezőberény, Sport u. 1/B
levelezési cím: 5650 Mezőberény, Pf. 23.
Tel.: 66/352-321 06/30/304-5222
E-mail: bruno@hu.inter.net
Szalai Barna

Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület
5650 Mezőberény, Fő út 4-6.
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Puskin u. 43
Tel.: 66/352-416 06/30/472-4601
Fax.: 66/352-416
E-mail: varosvedobereny@mail.globonet.hu
Kovács Lászlóné

Mozgáskorlátozottak Bm. Egyesületének Mezőberényi Csoportja
5650 Mezőberény, Galilei u. 4
Hajdú Ernőné

Nagy Endre Vadász Társaság
5650 Mezőberény, Malom u. 2
Farkas Zoltán

Orlai Petrics Soma Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány
5650 Mezőberény, Petőfi u. 17-19
Szentpéteri Eszter

Összefogás Mezőberényért Egyesület
5650 Mezőberény, Hunyadi u. 9/c
Babinszki Szilárd

P-18 Postagalambsport Egyesület

Petőfi Sándor Gimnázium DSE
5650 Mezőberény, Petőfi u. 13-15
Tel.: 06/70/314-5630
E-mail: szbedit@freemail.hu
Szugyiczkiné Balogh Edit

Spektrum Alapítvány
5650 Mezőberény, Juhász Gyula u. 1
Kovács Edina

Sportcsarnok Sportegyesület
5650 Mezőberény, Luther tér. 1
Tel.: 06/30/983-9233
E-mail: pfuzf@freemail.hu
Henger Péter

Vakok és Gyengénlátók Bmi. Egyesülete
5650 Mezőberény, Luther u. 13/a
Szabó Tiborné

Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
5650 Mezőberény, Liget tér 2/A
Tel.: 66/352-405 06/20/389-8862
Fax.: 66/352-405
E-mail: halasz@anet.hu
Halász József (elnök), Csipke Ferenc (parancsnok)

Viola Szabadidős és Kulturális Egysület
5650 Mezőberény, Rákóczi sgt. 1/b
Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Puskin u. 5
Tel.: 06/30/249-8350
E-mail: asiofoki@bmva.hu
Siófoki Attila